Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

szült munkák nem engedhették maguknak, hogy a nyelvtanítási csőd képét bemutassák.

8 Bács-Bodrog vármegyét, Baranya vármegyét, Tolna megyét vizsgáltam meg abból a szempontból, hogy a nemzetiségi tannyelv kontinuitása, mindennapi gyakorlata, milyen sérüléseket szenvedett. Milyen szintű volt a magyar tannyelv tanítása a dualizmus korabeli nemzetiségi népiskolákban. Meg kell állapítani, hogy még az 1893. XXVI. tc, amely újabb megszorításokat tartalmazott, sem ütött döntő rést a nemzetiségi nyelvoktatás hálózatán. Ennek többek között abban leljük magyarázatát, hogy a dualizmuskori magyarországi nemzetiségi népiskolai tanítói társadalom magyar nyelvtudása alkalmatlan volt erre. Amikor a törvény 1879-ben kimondta a magyar nyelv kötelező tanítását, sem a görögkeleti, sem a román, sem a szász tanítóképzők nem tanították a magyar nyelvet. A gyakorlatban, magukban az iskolákban sem hajtották végre a törvény rendelkezéseit, mert a már gyakorló pedagógusok sem tudták a magyar nyelvet. A törvény jórésze papíron maradt ezen objektív okokból. Továbbá a felekezeti önállóságra támaszkodó egyházzal szemben a kormányzat sem, különösen pedig a megvalósítás helyi tényezői, az oktatásügy megyei végrehajtó szervei sem rendelkeztek kellő erővel. A magyarországi nemzetiségi népiskolákban tanítók egy jelentős részénél természetesen nemcsak a magyar nyelv nem tudása, hanem a hazai német, szerb, szlovák, horvát nemzetiségi mozgalmakkal való összekapcsolódásuk is szerepet játszott a nyelvi magyarosítás előretörésének megakadályozásában. Bács-Bodrog vármegye szerb, szlovák, rutén, kisebb részben német tanítósága is erős szálakkal kapcsolódott nemzetiségi-politikai mozgalmukhoz, jelentős részük abban vezetőszerepet is játszott. Saját nacionalizmusukat állították szembe a mind erősödő magyar nacionalizmussal. A nemzetiségi iskolahálózatban dolgozó tanítóság egyrészt a magyar nyelv ismeretének hiányában, másrészt politikai törekvéseinél fogva a nyelvi magyarosítás amúgy sem erőteljesen jelentkező előrehaladását alaposan lelassította. A VKM jelentése szerint : 1880-ban 2529 néptanító egyáltalán, 1922 alig tud magyarul, 1889-ben 679 néptanító egyáltalán, 1275 alig tud magyarul, 1906-ban 214 néptanító egyáltalán, 743 alig tud magyarul, 1910-ben 275 néptanító egyáltalán, 192 alig tud magyarul, 1914-ben 56 néptanító egyáltalán, 101 alig tud magyarul,

9 8 Bács-Bodrog vármegye II. köt. Szerk.: Dr. Borovszky Samu. Budapest, 1909. Elsősorban Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája II. köt. Zombor, Bittermenn Nándor és fia könyv- és kőnyomda. Zombor. 1896. 9 AV SK BB F SN 0799/1915. VKM tájékoztató leirat valamennyi tanfelügyelőnek.