Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

tem vizsgálat tárgyává.

1 Az államosítást előkészítő „ideológiai munka" rendszerint azt hangoztatta, hogy a „nemzeti érdekek" megvédése szempontjából elsősorban a „végvidékeken", azaz a nemzetiséglakta vármegyékben van szükség az államosításra. A kiegyezéstől az I. világháborúig megvalósult állami iskolák országos vizsgálata ebben a kormányzati törekvésben nem hagy kétséget,

2 de több vegyes nemzetiségi lakosságú vármegyében ennek ellenére eredménytelen törekvés maradt. Sőt a magyar nyelv tanítása az állam iskoláiban sem emelkedett a várt nívóra. Vizsgált területünkön, noha erősen nemzetiségi többség volt a jellemző, az állami iskolák száma aránytalanul kevés. Ennek oka is világos. Bács-Bodrog vármegyében tradicionálisan magasszintű felekezeti iskolahálózat alakult ki. Ezek az iskolák, mint később látható, nem tették szükségessé az állami kezelésbe vételt.

3 Bács-Bodrog vármegye népességének megoszlása és ennek megfelelően felekezeti és községi iskolahálózatának fejlődése a dualizmus kori népoktatás történetének olyan vizsgálati területét nyújtja, amely a kor nemzetiségtörténeti képéhez, s ezen belül a nemzetiségi népoktatás alakulásához Magyarországon több új összefüggést mutat meg. A Bács-Bodrog vármegyei népességet s ezen belül a nemzetiségi struktúrát a következők jellemzik. A 17. század végi szerb betelepülést két évszázadon át állandó további migráció és beáramlás jellemezte. A 18. század ötvenes éveiben a figyelemre méltó szlovák, majd rutén betelepítéssel, a század végén a legjelentősebb második hullámú német telepítéssel nemzetiségi többségűvé vált. A dualizmus végefelé, az első világháborút megelőző időszakban a két fő nemzetiség százalékos aránya már nagyobb volt, mint az itt élő ősi magyarságé és az alföldről a 18. században betelepülő újabb színmagyar csoportoké együttvéve. 1910-ben a népszámlálás, továbbá egykorú pontosítások alapján készült adatok a következőket mutatják: Magyar népesség 42,3%-a, német 28,3%-a, szerb 18,6%-a, szlovák 4,5%-a, bunyevác 4,5%-a, rutén 1,7%-a, horvát (szlavóniai migráció a 19. században) 0,1 %-a az összlakosságnak. Az írni és olvasni tudók 73,7%-át 1 Szita László: A dualista kori iskolaállamosítási törekvések és a korszerű közoktatás kiépítésének bukása Baranyában (1898—1918). Baranyai Művelődés, 1980. 3. szám. 77—82. p. Továbbá Szita László: A nemzetiségi nyelvhasználat ideológiai háttere a dualizmus kori Baranya megyében (1890—1905). Baranyai Művelődés, 1981. 1. szám. 117—120. p. 2 Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítás történetéhez. Baranyai Helytörténetírás, 1980. Pécs, 1981. 321—390. p. Továbbá: Állami elemi népiskolák 1906/07. tanévben. Kiadja a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 1906. november hó 8-án kelt 98796. sz. rendeletével. Bp., Magyar Kir. Tudományegyetemi Nyomda, 1907. Egy évvel később hasonló címen újra a szükséges bővítésekkel kiadják az állami iskolák részletes statisztikáját. MOL VKM ált. ir. 127082/1908. sz. rendelet. 3 Berauer József: A Kalocsa Egyházmegye rom. kat. népiskolák története. Kalocsa, 1898. 291. p. E munka függelékében kitűnő táblázatok jó áttekintést adnak az elemi iskolai hálózat minden kérdésére.