Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

teszik ki a népességnek, amely országosan is igen kiemelkedően jó arány.

4 A korban igen fejlett iskolahálózatnak a következménye mindez. Ifyen nemzetiségi struktúra következtében természetesnek tarthatjuk, hogy a nyelvoktatás, valamint általában a nemzetiségi népoktatás, az egyébként liberális szellemű és többnyire toleráns kormányzati, valamint különösen helyi tanügyi vezetés következtében erősödött, önállóságából a magyarosítás! törekvések ellenére nem sokat vesztett a századfordulóig. A nemzetiségi népoktatási intézményekben a nyelvi kontinuitás megmaradt a királyi Jugoszlávia létrejötte időszakára is. A különböző nemzetiségi elemi iskolákban 1868 előtt a magyar nyelv tanítására alig találtunk adatokat. Bár 1870-ben, a magyar közoktatásügyről készült VKM jelentés 1451 olyan iskolát mutatott ki, amelyekben a tanítás 2—3—4 nyelven folyt. Köztük magyarul is. Az egyházi iskolaközségek a kor hangulatának hatása alatt tért engedtek a magyar tannyelv tanításának is, de ezek az iskolák természetesen vegyes tannyelvűek maradtak és elsősorban az anyanyelven folyó oktatást támogatták. A kiegyezést követően a népiskolai törvény (1868. XXXVIII.), majd a nemzetiségek egyenjogúságáról hozott törvények (1868: XLIV.), minden törvényhatóság területén, így Bács-Bodrog vármegyében is körülbástyázták a nemzetiségi népiskolákat, védelmükbe véve a nemzetiségi nyelvoktatást. A népiskolai tc. 6. paragrafusa biztosította a szülőket, hogy gyermekeiket bármely vallású magán vagy nyilvános intézetben neveltethetik. Ali. paragrafus pedig az egyes hitfelekezetek korlátlan iskolaállítási jogát biztosította. A 68. paragrafus megkívánta, hogy minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben „divatozó" nyelvek egyike. Vegyes ajkú községekben az ott uralkodó nyelveken tanítani képes tanítók alkalmazandók. A nemzetiségi népiskolák státusát és a nemzetiségi nyelven történő oktatás helyzetét erősítette többek között a nemzetiségi törvény 26. paragrafusa is, amely szerint a községek, egyházak, magánosok, ezentúl is állíthatnak fel iskolákat, s ezek az állam által szervezett hasonló intézményekkel egyenjogúak.

5 A népoktatási törvény a nemzetiségi iskolákban a magyar nyelvnek tantárgyként történő tanítását sem rendelte el, továbbá a felekezeti iskolák államsegélyben nem részesültek, így a kormányzat a tanítási nyelv alakulásába sem szólhatott bele. Az állami iskolák száma és a népoktatásban elfoglalt jelentősége, súlya, nem tudta a századfordulóig, azután sem jelentősen a 4 Törvényjavaslat az országgyűlési képviselőválasztó-kerületek számának és székhelyének megállapításáról. Bp. 1914. 18. p. (Bács-Bodrog vármegye népessége nemzetiségi megoszlásban). 5 Dokumentumok a magyar nevelés történetéből. 1848—1919. Szerk. : Kbte Sándor és Ravasz János. Tankönyvkiadó, Bp. 1979. IKS—120. p.