Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)
úttörőmozgalom terén nem aktivizálódtak, a gyerekeket kalandorságba nem keverték. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának körlevele az úttörőmozgalom újjászervezésére 109 kedvező fogadtatásra talált. 1957. március 8-án már 50 úttörővezető jött össze megyei értekezletre Kecskeméten, hogy az úttörőmozgalom új szervezeti és gyakorlati munkáját megvitassák. 310 Ebből a tudósításból, de egyéb dokumentumokból is kitűnik azonban az 1957-es újjászervezés egyik kezdeti hibája. Az új, romantikus módszerek és formák keresése és hangoztatása olykor már-már a gyerekek kommunista szellemű nevelésének figyelmen kívül hagyását eredményezte. Az úttörőmozgalom népszerűségét és az újabb eredmények elérését is jelenti, hogy a megyében hamarosan 238 úttörőcsapat szerveződött újjá. 111 A mozgalom vonzerejét nagymértékben növelte az önkéntesség, valamint az 1956 előttihez képest lényegesen nagyobb decentralizáltság. Ez mind a csapatok életére, mind szervezeti kereteikre pezsdítőleg hatott. A megyében ekkor az általános iskolások 30 százaléka volt úttörő. Ez az arány a következő években fokozatosan emelkedett, és 1963-ra már több mint 50 százalék, 1970-re pedig 80 százalék lett. Az úttörőmozgalom feladatait és hatékonyságát érintő polémia az utóbbi években ismét napirendre került. Vitatott és vizsgálandó problémát látnak abban, hogy a 80—90 százalékos mozgalmi szervezettség hol és miben térhet el és különbözhet az iskolai élet feladataitól és módszereitől. Abból a tényből kívánatos ennek elemzése, hogy a 80—90 százalékos szervezettség esetén nincs külön iskolai és mozgalmi szervezettség. Az úttörőszervezet vezetését 1957-ben a párt a KISZ-re bízta. A gyermekés ifjúsági mozgalom központi és területi irányítása 1957 óta egységesebb lett. A helyi KISZ-szervezetek és úttörőcsapatok vezetőségei között azonban továbbra is vannak megoldatlan problémák. Az ifjúsági szervezet funkcionáriusai a községekben és városokban kevésbé tájékozottak a mozgalmipedagógiai és a politikai-ideológiai kérdésekben, mint a pedagógus-úttörővezetők, így az esetek nagy részében az iskolai életből kikerülő fiatalok nem találják meg az utat a községi, üzemi KISZ-alapszervezetekhez. A KÖZÉPFOKÚ INTÉZMÉNYEK IFJÚSÁGI SZERVEZETEINEK ÉLETE A felszabadulás után a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) megalakítása termtett demoktatikus keretet az ifjúság egységes 109 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai. 1950—1902. 1973. 24—25. p. 110 Petőfi Népe, 1957. márc. 10. 1. p. 111 Petőfi Népe, 1959. júl. 1. 1—2. p.
