Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

politikai neveléséhez. A MADISZ megteremtette szervezeti és politikai egység azonban hamarosan felbomlott. Az MKP kivételével szinte valamennyi párt megalapította saját ifjúsági szervezetét. 1950-ig, a DISZ megalakulásáig a 300 ezernyi szervezett fiatal több mint kétharmada a MADISZ-nak, alig egyharmada a többi párt ifjúsági szervezetének volt a tagja. A mai Bács-Kiskun megyében a MADISZ taglétszáma 1945 augusztusában 15 000 volt.

112 A megosztottság a tanulóifjúságra is vonatkozott. A Magyar Diákok Nemzetközi Szövetségében (a Diákszövetségben) többnyire a középiskolai diákok voltak. Az iskola jellegétől és profiljától függően szép számmal találtunk a MADISZ-on kívül az EPOSZ-ban, a FISZ-ben, a KALOT-ban és más ifjúsági szervezetben is. A mai Bács-Kiskun megyében 1948-ban a középiskolás diákok több mint 30 százaléka a Diákszövetségnek és 25 százaléka a különböző ifjúsági szervezeteknek volt tagja. Az 1950-ben megalakult Dolgozók Ifjúsági Szövetsége (DISZ) teremtette meg a magyar ifjúság egységes politikai szervezetét. Az ifjúság szervezeti egysége volt az egyik legnagyobb jelentőségű politikai eredmény a szocializmus építése szempontjából is. A szervezeti egység előnyösen befolyásolta a középiskolai ifjúság életét is. A mozgalom kezdeti gondjai a feladatok újszerűségéből fakadtak. A tisztázandó feladatok egyike volt — egyben hatásköri kérdés is — a középiskolai DISZ-szervezetek és az iskola igazgatójának együttműködése. Kortünetet jelző problémára utalnak az olyan jellegű megjegyzések, mint az alábbi is: ,,A DISZ iskolai vezetősége az igazgató hozzájárulása nélkül nem dönt . . . semmilyen fontos kérdésben, amely az iskola nevelőmunkáját érinti."

113 Az együttműködés mikéntje még sokáig járatlan utat, sok tisztázatlan kérdést jelentett mindkét fél részére. így fordulhattak elő olyan szélsőségek is, hogy „azon a napon, amikor Révai elvtárs emlékezetes beszédét mondta az avantgardizmusról és az igazgatói tekintély megszilárdításáról, a [kalocsai] Tanítóképző DISZ-szervezete bizalmatlanságot szavazott az intézet igazgatójának személye és vezetése ellen."

114 A feladat rendezése egyre sürgetőbb volt, mert több helyen is gyakorlat volt az iskolai élet rendjének, fegyelmének, tanulmányi és iskoláztatási feladatainak a DISZ-szervezetekre ruházása. Ezek pedig csak rontották az ifjúsági szervezet mozgalmi, és növelték adminisztratív jellegét.

115 Fokozatosan szerves részévé vált a DISZ munkájának a társadalmilag hasznos munkában való részvétel, a munkás-—paraszt gyerekek előkészítése 112 DOBOS, 1965. 233—270. p. 113 Köznevelés, 1950. 17. 515—517. p. 114 Uo.: 1953. 4. 88—90. p. 115 Uo.: 1952. 18. 571—572. p.