Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt

Szabó Lajos: Az alföldi futóhomoktalajok feljavítása. A nyersszalmatrágyázás költsége és jövedelmezősége. Kecskemét, é. n. Szabó Lajos: A gyümölcsfák műtrágyázása. Budapest, 1934. Mayer Jenő: Érdemes-e burgonyát csíráztatni ? Kecskemét, 1935. Gáli Imre: A népies méhészkedés útja. Hatvan, 1936. Guoth Ernő: Készítsünk körmözőkalodákat. Kecskemét, 1942. Lényegében szakoktatási tevékenységet folytatott a kamara akkor is, amikor a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából tanfolyamokat szervezett. Ezek általában 6—8 naposak voltak és télen zajlottak. Ezeken a tanfolyamokon, továbbá gazdanapokon, gazdaköri rendezvényeken a kamarai tisztviselők igen sok, évente több száz előadást tartottak.

72 A DTMK Kertmunkásképző Iskolájának működése A kamara 1926-ban bérbe vett Kecskemét határában, Alsó-Urréten egy 56 kh nagyságú homokterületet azzal a céllal, hogy ott gyümölcsöst telepít.

73 Ezzel kívánta bizonyítani, hogy az Alföld szélsőséges éghajlata és változó talajviszonyai között is lehet jól értékesíthető gyümölcsöt termelni.

74 A bérletet 1936-ban megvásárolta, és vett még hozzá 80 kh-at.

75 Ennek 10 holdján szőlő volt telepítve, 20 holdat a kamara telepített be gyümölcsfákkal, a fennmaradó 50 hold pedig szántóföldként csatlakozott a kamarai mintagyümölcsöshöz.

76 Ez a birtok adott otthont 1929-től a kert munkásképző iskolának. A DTMK akkori elnöke, Szentjóby-Staub Elemér így összegezte az iskola felállításának előzményeit: „Rajongói voltunk a gondolatnak, hogy a Duna-Tisza közét a pesti határtól le egészen a csonkaország-peremig Európa nagy kertészeti gazdaságává varázsoljuk. A pestkörnyéki gyümölcs, paradicsom és egyéb konyhakerti termelés, a ceglédi, nagykőrösi, kecskeméti és szegedi határ szőlő- és gyümölcskultúrája, saláta- és uborkatermelése, a szegedi és kalocsai paprika, a hódmezővásárhelyi zöldség, a makói hagyma, stb. mind olyan adottságok voltak, amelyeket, ha a termelést modernizáljuk és az értékesítést racionalizáljuk, mint rendkívüli 72 Czvetkovits i. m. 882—880. p. 73 DTMK ir. A mintagyümölcsös ismertetése. 1939. sz. n. Mintagyümölcsös dosszié. 74 Uo. 75 Az addigi gyakorlat során ugyanis kitűnt, liogy a szőlőtermeléssel behatóbban kell foglalkozni, mert a kertmunkások többsége szőlővel vegyesen telepített gyümölcsösbe került dolgozni. DTMK ir. 2110/1938. 70 Ua. 2572/1943.