Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt
erőforrásokat lehet a nemzet gazdasági életébe beállítani. Ez volt az a vezérlő gondolat, amely minket már a 20-as évek elején foglalkoztatott. " 77 De az iskola létrehozását ennél gyakorlatibb tényezők is szorgalmazták. A gyümölcsöst kezdetben napszámosokkal, majd hónapos munkásokkal műveltette a kamara, az eredmény azonban nem felelt meg az elvárásoknak. Az alkalmanként felfogadott munkásoktól nem várhattak szakszerű munkát, és a mezőgazdasági munkák idényjellege miatt nem volt biztosíték arra sem, hogy a munkálatokat a kellő időben tudják elvégeztetni. 78 Állandóan rendelkezésre álló, hozzáértő csapat biztosíthatta csak, hogy a mintagyümölcsös létrehozásakor kitűzött célt elérjék, és a gazdálkodást nyereségessé tegyék. Ennek a kényszerítő szükségnek a következménye az, hogy az alakuló iskolába 17 éves, erős testalkatú, egészséges fiatalemberek számára hirdettek felvételt. 79 A pályázati hirdetmények mindvégig vállalt, sőt hangsúlyozott kitétele volt, hogy „nem olyan iskola ez, ahol teremben kell ülni, és időnként sétálgatni, vagy felügyelni, hanem olyan, ahol tavasztól őszig a mintagyümölcsösben minden előforduló munkát végezni kell". 80 A felvételi feltételek a következők voltak: 1) 17—24 éves életkor (a 17. év betöltése szükséges) 81 ; 2) Igazolás arról, hogy a folyamodó kizárólag földműveléssel vagy kerti, esetleg szőlészeti munkákkal foglalkozott ; 3) Munkára teljesen alkalmas, ép és erős testalkat, valamint jó látó- és hallóképesség, amely orvosi bizonyítvánnyal igazolandó 82 ; 4) Erkölcsi és nőtlenségi bizonyítvány; 5) Az elemi iskola négy osztályának elvégzését igazoló iskolai bizonyítvány. 83 A felvételt megelőzően a következő szövegű nyilatkozatot kellett aláírniuk a tanulóknak: „Alulírott kötelezem magamat, hogy a Duna-Tisza 77 Ua. 1903/1944. 78 Ua. 1877/1943. 79 Ua. 34/1930. 80 Magyar Róna. 1940. december 15. 81 Az első évek pályázati hirdetményeiből hiányzott a zárójelbe tett kitétel, és így a 17. évüket be nem töltöttek is pályáztak. A kamara igazgatója ezért olyan utasítást kért a minisztériumtól, amely szerint a 17. életévüket be nem töltött jelentkezők nem vehetők fel. Az indokolás szerint „a kamarának az az érdeke, hogy erős, munkabíró fiúk kerüljenek az iskolába, akik mindent tudnak dolgozni". DTMK ir. 34—152/1930. 82 A felvételi értesítőben közölte a kamara, hogy az iskola vezetősége fenntartja magának azt a jogot, hogy ha a tanuló gyenge testalkatú, vagy valamilyen betegségben szenved, visszaküldi. A felvétel akkor vált véglegessé, ha a kamara által megbízott orvos teljesen egészségesnek találta a jelentkezőt. DT.M K ir. 110—413/1932. 83 A pályázati feltételek tehát nem zárták ki a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők jelentkezését. Kezdetben több ilyen tanulója is volt az iskolának, de a 30-as évek második felétől határozottan elzárkózott a kamara a felvételüktől. A tapasztalatok szerint ugyanis a középiskolát végzettek nem érezték jól magukat az iskolában. Nem szívesen végezték a nehéz fizikai munkát, a korábbi életvitelük általában eltért az iskolaitól és a többségük néhány hónap mán elhagyta az iskolát. DTMK ir. 221/1940.
