Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt

hallgatót ,,a vizsga alapján öntudatosan gazdálkodó magyar polgárnak nyilvánítjuk".

63 A népfőiskolai előadásokon való részvétel nem volt iskolai végzettséghez kötve, programja a Földművelésügyi Minisztérium által a téli gazdasági tanfolyamok számára előírt tanmeneten alapult. Az előadásokat helybeli és a DTMK által kiküldött vagy felkért szakemberek tartották. A kamara más módon is segítette a népfőiskolát. Megbízta egyik előadóját az iskola működésének figyelemmel tartásával és segítésével, gyarapította az iskola könyvtárát, a legjobb tanulóinak könyveket és termelőeszközöket ajándékozott. Bevonta a hallgatókat az általa bonyolított kedvezményes akciókba, termelési versenyekbe.

64 A Pilisi Népfőiskola tevékenysége kedvező visszhangra talált a 30-as évek közéletében. Móricz Zsigmond pl. több napot töltött az iskolában, 1937ben.

65 A tízéves évforduló kapcsán Veress Jolán író, a népfőiskolai gondolat egyik propagátora tett sokat a széles körben való megismertetése érdekében. Az ő kezdeményezésére —finn példa nyomán —megpróbálkoztak Pilisen az ún. csoportiskola megvalósításával is. Ez 8—10 fős ifjúsági csoportok önművelő célú összejöveteleit jelentette.

66 Az 1942-ben a VKM által készített rendelettervezet szervezett keretek közé szorította volna az addig a helyi adottságokhoz és igényekhez igazodó, sokarcú népfőiskolát. Ki akarta mondani, hogy a népfőiskolára 6 elemit végzett, 16—30 éves fiatalok vehetők fel. Előírta, hogy a népfőiskolák hallgatói létszáma 25—50 fő lehet. Ügy rendelkezett, hogy a népfőiskolák lehetőleg külön épületcsoportban legyenek, ahol internátust, nevelői lakást, gazdasági helyiségeket és munkatermet kell kialakítani. A tervezet szerint a hallgatók bentlakása kötelező, a szorgalmi idő legalább két hónap. Az oktatási anyagot illetően úgy intézkedett, hogy az általános műveltséget fejlesztő előadások és a magyarságismeret tanítása az összóraszám 60, a hittan és a gyakorlati tárgyak tanítása pedig az összóraszám 20—20%-áig terjedhetnek.

67 A DTMK-nak a tervezetre tett észrevételei igen egyértelmű és határozott állásfoglalást tükröznek a tervezettel szemben. Bevezetőben a kamara leszögezte, hogy minden olyan törvény, amely közérdekű törekvést kíván korlátozni, szükségtelen, sőt káros. Ezt követően kifejtette, hogy a népfőiskolát a gazdálkodó tömegek igénye hozta létre, a hallgatóinak ezért nem elsősorban társadalmi és vallási ismeretekre, hanem gyorsan hasznosítható gyakor63 Szemző i. m. 62. p. 64 DTMK ir. 5053/1944. 65 Szemző i. m. 39. p. 66 Magyar Róna. 1942. november 1. 67 Ua. 8593/1942.