Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt
lati ismeretekre van szükségük. Ezért alapvetően helytelen az a törekvés, hogy a gyakorlati tárgyakat az összóraszám egyötödében tanítsák, hanem arra a rendelkezésre álló óraszám többségét, kb. négyötödét kell fordítani. A kamara véleménye szerint a népfőiskolának az a feladata, hogy lehetőséget adjon a gazdáknak arra, hogy felnőtt fejjel elsajátíthassák azt a tudást, amelynek megszerzésére korábban nem volt módjuk. Az érdeklődőket a gazdálkodáshoz szükséges konkrét ismeretekhez kell juttatnia, ezért meghatározott földrajzi tájban kell gyökereznie. Nincs szükség általános tantervű népiskolákra. Ne essen a törvény abba a hibába, hogy a főváros környékén ugyanazt akarja tanítani, mint a legeltérőbb viszonyok között levő távoli falvakban. A kamara nem értett egyet azzal sem, hogy a népfőiskolai felvételt a 6 elemi elvégzéséhez és korhatárhoz kössék. „Még nem tartunk ott, hogy a népfőiskolára jelentkezők számát ilyen korlátozó rendelkezésekkel lefaragjuk . . . Még sokáig ellenkező teendőink lesznek az igények felkeltése terén." — írta. Példaként felhozta a Pilisi Népfőiskola esetét, ahol az idősebbek közül kerültek ki az első hallgatók. Megállapította a kamara, hogy a népfőiskolai mozgalom, amely külföldi példák nyomán terjedt el az országban, változatos sajátosságokat mutat, de továbbra is a helyi lehetőségekhez és szükségletekhez kell igazodnia. A népfőiskola nem szakadhat el a falutól, ahol mindenki számára elérhetően, csekély költségráfordítással működhet. Nincs szükség internátusra, különböző termekre és tanítói lakásra. Csak egy meleg és világos előadóterem és jó könyvek kellenek. Ennek a pénzügyi fedezetét biztosítsák, a többit megteszik a lelkes szakemberek és a tanulni vágyó gazdák. A népfőiskola már bizonyította a létjogosultságát, nincs szükség arra, hogy korlátozó rendelkezéssel derékba törjék. 68 A szakismeretek szélesebb tömegekhez való eljuttatásának eszközei voltak a kamarai kiadványok : a kamara hivatalos lapja a Magyar Róna és a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kamara Kiadványai című kiadványsorozat. A Magyar Róna kétszer jelent meg havonta, 16—16 oldalon. A fő- és felelős szerkesztője Gesztelyi Nagy László volt, főmunkatársai a kamara vezető tisztviselői. A lap első száma 1923 júniusában jelent meg 69 , az utolsó 1944 októberében, Kecskemét kiürítése előtt. A lap felszabadulás utáni megjelentetésére nem kapott engedélyt a kamara, így 1945 tavaszától plakátok kiadásával próbálta meg pótolni a hiányát. A lap kiadásával az volt a kamara célja, hogy illetékességi területe agrárlakosságát tájékoztassa az időszerű mezőgazdasági és gazdaérdekképviseleti 68 Uo. 69 Ua. 60/1942.
