Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt
népiskola felső tagozata a falusi és városi népiskolák számára külön-külön tanítástervvel működik. Megszervezte az elemi népiskola hatodik osztálya fölé a kétéves, ún. mindennapi mezőgazdasági népiskolát. A DTMK iskolán kívüli gazdasági szakoktatási tevékenysége A két világháború közötti Magyarországon jelentős teret kapott az i'm. iskolán kívüli népművelés. Ennek megvolt a szervezett formája az iskolán kívüli népművelési bizottságok hálózatában, de ide tartoznak a hálózathoz nem, vagy csak laza szálakkal kapcsolódó tevékenységi formák, köztük a mezőgazdasági ismeretterjesztés jellegzetes formációi, a népfőiskolák is. A DTMK illetékességi területén több népfőiskola működött, közülük a legrégibb és a legismertebb a Pilisi Népfőiskola volt, amely 1932-ben kezdte meg a működését. 60 A többi jóval később jött létre: a lajosmizsei 1941-ben, a monorierdei, a kecskeméti és a szegedi 1942-ben. A népfőiskolákon folyó oktatás időtartama meglehetősen változó volt. A pilisi iskola pl. hároméves, a Dunamelléki Református Egyházkerület által létrehozott kecskeméti népfőiskola 2 és fél hónapos 61 , a szegedi egyetemisták által szervezett pedig kéthetes volt. 62 A népfőiskolák tehát igen nagy mértékben különböztek egymástól. Általában a helyi igények és a helyi vezetők tenni akarása határozta meg a működésüket. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1942-ben kísérletet tett az egységesítésükre, ez azonban az érdekeltek ellenállásába ütközött. Az 1942-ben már tízéves múltra visszatekintő Pilisi Népfőiskola a helyi gazdakör kezdeményezésére jött létre. A megalakulásában és működésében nagy szerepe volt a DTMK-nak, amely előadók kiküldésével és anyagiakkal folyamatosan segítette. A népfőiskola egy-egy kurzusa három éven, pontosabban három télen át tartott. Az oktatási év kezdete és vége nem kapcsolódott meghatározott dátumhoz, a foglalkozások a tél beálltától a tavasz beköszöntéig tartottak. Heti három alkalommal a férfiak, egy-egy alkalommal az asszonyok és a lányok gyűltek össze, és vettek részt a háromórás előadásokon. A résztvevők között voltak ún. rendes hallgatók, akik minden előadáson részt vettek, és ún. kerethallgatók, akik csak bizonyos, őket érdeklő előadásokon jelentek meg. Ez utóbbiak a korábbi rendes hallgatók közül kerültek ki. A rendes hallgatók a 3 év letelte után ünnepélyes vizsgát tettek, amelyről végbizonyítványt kaptak a következő szövegű záradékkal: a nevezett 60 Szemző Kálmán: Népfőiskolai tagértesítő. Pilis, 1942. 28. p. 61 Magyar Hóna. 1942. február 1. 62 Kiss Sándor: Népfőiskola Szegeden. = Hajnalodik. V. évf. 2. sz. 52—55. p.
