Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt

alakulása, a világpiac igényeihez való alkalmazkodás új kötelességeket ró a gazdatársadalom minden rétegére, amely sokkal inkább tudna a termelésben az igények változásához alkalmazkodni, ha megfelelő tudással lenne felvértezve." Kérte a minisztert, hogy a képzés gyakorlati megvalósítása érdekében vegye fel a kapcsolatot a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal.

57 A földművelésügyi miniszter a felterjesztésre adott válaszában azt írta, hogy a kamarának a gazdasági szakoktatás fejlesztésére vonatkozó javaslatait általánosságban helyesli, de a kapcsolatfelvételt a VKM-mel mellőzi, mert jól tudja, hogy az ország pénzügyi helyzete nem tesz lehetővé változtatásokat.

58 Ugyanezekben az években folyt a középiskolai törvény módosításának előkészítése. A DTMK ezt a lehetőséget sem hagyta ki, ismét szót emelt a mezőgazdasági szakoktatás érdekében. A kultuszminiszterhez intézett levélben azt írta: a hírek szerint a reform lényege az, hogy a szerteágazó, különböző típusú középiskolák alsó négy osztálya egységes lesz. Felmerült ezzel kapcsolatban az a gondolat, hogy nem volna-e lehetséges az egységes alsó négy osztály fölé mezőgazdasági középiskolát is létesíteni. A mezőgazdasági középiskolák felállítása új szervezetet igényelne, de talán kivihető lenne, tekintve azokat a bajokat, amelyek a hiányában előállnak. A kormány telepítésekkel szándékozik segíteni az egyenlőtlen birtokeloszláson. Kisebb területen azonban csakis megfelelő tudással lehet a megélhetés feltételeit megtalálni. Ehhez kell a szakismeret,a tudás, hogy a magyar mezőgazdaságot a nyugati színvonalra tudják emelni.

59 Az új középiskolai törvény, az 1934. évi XIII. tc, amely a Klebelsbergféle koncepciót visszafejlesztve, a középiskolák addigi hármas rendszerét (gimnázium, reálgimnázium és reáliskola) eltörölve kimondta, hogy ,,a magyar középiskola neve: gimnázium", nem foglalkozott a mezőgazdasági középiskolák ügyével. Néhány év múlva azonban sor került ennek a kérdésnek a törvényes rendezésére is, az 1938. évi XIII., a gyakorlati irányú középiskoláról szóló törvénnyel. Ennek értelmében a mezőgazdasági középiskola négyosztályos, a gimnázium felső négy osztályának átszervezésével, vagy felső négy osztályával párhuzamosan volt létrehozható. Az iskola célja a törvény szerint az volt, hogy a tanulóit gazdasági műveltséghez és megfelelő szaktudáshoz juttassa, valamint magasabb szakismeretek megszerzésére jogosítsa. A Gesztelyi Nagy László által sokat hangoztatott vélemény jogosságát bizonyította az 1940. évi XX. tc, amely kimondta, hogy a nyolcosztályos 57 Ua. 723/1935 58 Ua. 1481/1935. 59 Ua. 506/1934.