Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt

ügyében, a kamara tanyai szakosztályának határozata értelmében. A felterjesztés vázolta a mezőgazdasági szakoktatásnak más gazdasági ágak szakoktatásától való elmaradottságát. Megállapította, hogy az országban a kereskedelemben és az iparban csaknem kivétel nélkül minden szakma képesítéshez van kötve. Egyedül a mezőgazdaság az, ahol a nagybirtokok kivételével bárki szabadon gazdálkodhat minden képesítés nélkül. A mezőgazdasággal foglalkozó széles néprétegek gazdasági tudása jórészt a családban elsajátított, egyik nemzedékről a másikra szálló ismeretekre szorítkozik. A falusi és a tanyasi gyerekeknek fogalmuk sincs arról, hogy a gépies fizikai munkán kívül gondolkozni is kell a gazdálkodásnál. Sejtelmük sincs arról, hogy megfelelő szaktudással ugyanazon a földön ugyanazzal a munkával többet és jobbat lehet termelni. Ennek következménye az, hogy a földművelő nép kellő ismeretek nélkül inaszakadtáig dolgozik, és mégsem tud eredményt elérni. Megoldásként ezúttal is azt javasolta a kamara, hogy a falusi és tanyai népoktatás váljon el a városi gyermekek oktatásától, mégpedig más tankönyvek bevezetése és tanítóinak megfelelő elméleti és gyakorlati felkészítése utján.

55 A kamara korábbi felterjesztése válasz nélkül maradt, ez utóbbira válaszolt a VKM. Rámutatott arra, hogy az 1925. évi népiskolai tanterv a természeti és gazdasági ismeretek tanítását a III—IV. osztályokban bevezette, és az utasítások értelmében a tanítónak kötelessége, hogy a tanítás anyagát a helyi viszonyoknak megfelelően határozza meg. Egyetértett azzal, hogy a tanítóképzőkben megszerezhető gazdasági ismeretek sokkal alaposabbak volnának, ha rendelkeznének gyakorlókertekkel, és a gazdaságtant szakember tanítaná, de a földművelésügyi tárca által kivont szakemberek pótlásáról a közeljövőben még nem tud gondoskodni.

56 A 30-as évek politikai életében jelentős szerepet kapott a telepítés kérdése, az egészségesebb birtokmegoszlásra való törekvés jegyében. A kisbirtokok számának a telepítések révén várható növekedése arra késztette a kamarát, hogy ennek kapcsán is hangsúlyozza a gazdasági szakoktatás kiszélesítésének fontosságát. Ennek nélkülözhetetlen voltát vázolta a földművelésügyi miniszterhez intézett levelében, 1935-ben: ,,A reformpolitika, amelyet a miniszterelnök úr megindítani óhajt, mindjárt az első lépésnél meg fog torpanni, hogyha az új földtulajdonosok nem lesznek megfelelő módon felvértezve a modern gazdálkodás megfelelő fegyvereivel. Nem lehet olyan kisbirtokos osztályt teremteni, amely a jelenleg meglevő deficites gazdálkodás mellett tengeti életét, és mondhatni nem is él embersorban. A termelés át55 Ua. 633/1933. 56 Ua. 4941/1934.