Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt

módját nem jelölte meg 2, nem kívánt változtatást 1, és nem válaszolt a kérdésre 3 mezőgazdasági bizottság. Az érdemi válaszok többsége szervezeti változtatást kívánt. Ezen belül azonban eltérőek a vélemények, még az akadémiák fennmaradásának kérdésében is. A Kiskunhalas városi mezőgazdasági bizottság pl. azon a véleményen volt, hogy a felsőfokú intézmények több szakembert képeznek, mint amennyien el tudnak helyezkedni, ezért a három akadémia fenntartása nem indokolt. A monori járási mezőgazdasági bizottság is úgy nyilatkozott, hogy elég lenne egy akadémia. Akik az akadémiák megtartásáért, sőt rangjuk emeléséért szóltak, a gyakorlati képzés kérdését helyezték előtérbe. A Szentes városi mezőgazdasági bizottság azt javasolta, hogy legyen egy ún. előkészítő év az akadémiákon, ahol a hallgatóknak mindenfajta fizikai munkát el kell sajátítaniuk.

45 így a tanulmányi idő 4 év lenne, az elméleti ismereteket az előkészítő év utáni 3 esztendő alatt szereznék meg a hallgatók, de akkor sem szakadnának el a gyakorlattól, hanem továbbra is jelentős időt kellene eltolteniük az akadémiai mintagazdaságokban. A bácsalmási járási mezőgazdasági bizottságnak hasonló volt az elképzelése. Az akadémiák főiskolai, illetve egyetemi rangra emelését tartotta volna szükségesnek a monori, a központi, a bácsalmási és a jánoshalmi járási mezőgazdasági bizottság. Ez utóbbi felvetette az akadémiák miniszteriális hovatartozásának a kérdését is, és a gazdasági szakemberek többségétől eltérően arra az álláspontra helyezkedett, hogy a VKM irányítása alá kell őket helyezni. Azt remélte ugyanis, hogy a VKM több pénzt tud majd biztosítani számukra, mint az FM. ad 2. A középfokú gazdasági szakoktatási intézményekről elég egységes elképzelés alakult ki. 8 válaszadó —a bajai ,a bácsalmási, a kalocsai, a kiskunfélegyházi, a központi, a monori és a tiszáninneni járási, valamint a Szentes városi mezőgazdasági bizottság; — szerint a megszervezendő középfokú gazdasági szakiskolák 3 vagy 4 évesek legyenek, tanulóik a középiskola vagy a polgári iskola negyedik osztályának elvégzése után kezdjék meg bennük a tanulmányaikat. Az itt szerzett bizonyítvány egyenértékű legyen a középiskolai érettségivel. 2 bizottság nem közölt semmilyen véleményt. A fennmaradók közül a Cegléd városi és a makói járási mezőgazdasági bizottság véleménye igen közel áll egymáshoz. A makói bizottság szerint a középfokú iskolák célja 45 „Minden növendék tanuljon meg kapálni, kaszálni, aratni, csépelni, jószágot gondozni, stb., mert csak ezek tudásával tudja azokat értékelni és elbírálni. Tís ha ezen fizikai munkák iránt érzékkel nem bír, elméleti oktatásra ne is bocsáttassék. így a gazdasági akadémiák nem fognak úri proletárokat nevelni, akik az akadémia végeztével sem tudják a bű/.át a rozstól, a nemes perjét a savanyú fűtől, a lucernát a lóherétől, stb. megkülönböztetni." — írták. 27 Bácfí-iKisikim megye múltjából V. 417