Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt

gyakorlati gazdák nevelése legyen, ezért minden vármegyében létre kell hozni egy-egy ilyen iskolát, amelyek így olyan központokká válhatnak, amelyekből a felnőttek oktatását is irányítani lehet. A ceglédi bizottság is a gyakorlati ismeretek fontosságát hangsúlyozta. Az iskolák székhelyére vonatkozóan csak a makói és a jánoshalmi bizottságtól érkezett vélemény. A makói a fentiek szerint minden vármegyében megszervezendőnek tartotta őket, míg a jánoshalmi csak 2 ilyen iskola létrehozását tartotta szükségesnek, mégpedig a kassai és kolozsvári tanintézetek pótlására Szegeden és Debrecenben. ad 3. A földművesiskolákra vonatkozó kérdésre igen különböző válaszok érkeztek, érdemi javaslat azonban nem volt köztük. A kalocsai, a bajai és a kiskunhalasi bizottság azt közölte, hogy kívánatosnak tartja a szélesebb körű működésre alkalmassá tételüket és a művelési ágak szerinti tanfolyamok szervezését, de a megvalósítás módjára nem tért ki egyik sem. A szentesi bizottság az iskolák céljával való egyet nem értésének adott hangot akkor, amikor azt javasolta, hogy munkavezetőket, előmunkásokat neveljenek. Az abonyi bizottság elfogadta a földművesiskolák elé tűzött célt, de hangsúlyozta : gyakorlati gazdákat neveljen. A monori bizottság ugyanezt a véleményt képviselte azzal a kiegészítéssel, hogy növelni kell a számukat, hogy minden kisbirtokosnak módjában legyen elvégezni az iskolát. Arra vonatkozóan azonban, hogy milyen mérvű legyen a szaporítás, nem nyilatkozott. A jánoshalmi és a központi járási mezőgazdasági bizottság szerint minden megyében szervezni kell földművesiskolákat. A szorgalmi idő 2 évről 1 évre való csökkentését tartotta volna célszerűnek a bácsalmási és a központi járási bizottság arra hivatkozva, hogy kevés gazda szánja rá magát arra, hogy a fiát hosszabb ideig távol tartsa a gazdaságtól. A csongrádi bizottság azt jegyezte meg, hogy az iskolák a községek belterületén, könnyen elérhető helyen legyenek, és a gyakorlókertjük jó termőtalajú legyen. ad 4. A téli gazdasági iskolák számának növelését csak a szentesi bizottságnem tartotta kívánatosnak. 7 igenlő válasz érkezett, ezen belül a kiskunhalasi mezőgazdasági bizottság időszaki téli tanfolyamok tartását látta szükségesnek. 5 bizottság nem válaszolt a kérdésre. ad 5. Az érkezett válaszok két lehetőség között oszlottak meg: 7 bizottság szavazott arra, hogy „előadások tartásával", 2 az ún. községi mintabirtokok működésétől várt eredményt. 4 bizottság nem válaszolt a kérdésre. Az iskolán kívüli népies gazdasági szakoktatás tökéletesítését vándortanítók alkalmazásával tartotta megoldhatónak az abonyi, a bajai és a bácsalmási bizottság. Ez utóbbi kiemelte, hogy az állástalan okleveles gazdákat kellene átképezni vándortanítókká. A kalocsai és a központi járási mezőgaz-