Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt
népiskolák, a felső mezőgazdasági iskolák, valamint a gazdasági szaktanítóés szaktanítónőképzők a VKM irányítása alá tartoztak, a földművesiskolák, a téli gazdasági iskolák, a speciális irányú (tejgazdasági, tejipari, élelmezéstani, dohány termelési) szakiskolák és tanfolyamok a Földművelésügyi Minisztériumhoz. E kettősség feloldásának a kérdése a két világháború között mindvégig napirenden volt. Ki az FM, ki a VKM irányításával látta biztosítottnak a gondok megoldását. Mezőgazdasági szakemberek véleményét vizsgálván, szinte természetes, hogy a döntő többség az FM fennhatósága alá szerette volna vonni az összes érintett iskolát. 24 A szakoktatási értekezletet a minisztérium 1926. május 17—18-ra hívta össze 23 . Az értekezlet programjának és a vele kapcsolatos véleményeknek az ismertetése előtt szükségesnek tartom vázolni a magyarországi mezőgazdasági szakoktatás 1926. évi szerkezetét, mégpedig dr. Tóth Jenő államtitkárnak az értekezletre készített összefoglalója alapján. 26 Az államtitkár a beszámolóban foglalkozott a felsőfokú gazdasági szakoktatási intézményekkel is, mivel azonban a vizsgálódásom tárgya a tömegoktatás, ezt a kérdést csak érintem. Az alsó fokú gazdasági szakoktatás fogalomkörébe 1926-ban a földművesiskolák, a téli gazdasági iskolák és speciális irányú iskolák tartoztak. A földművesiskolák a kisgazdaif jak képzésére szolgáltak. A céljuk az volt, hogy tanulóik elsajátítsák a gazdasági —főleg gyakorlati jellegű —alapismereteket, hogy majd a saját gazdaságukban hasznosíthassák azokat. A földművesiskolákban a felvételi feltétel a 17. életév betöltése, 4 vagy 6 elemi elvégzése, de legalább írni-olvasni tudás, valamint ép és egészséges testalkat volt. A tanulmányi idő 2 év, ezalatt a következő tantárgyakat tanulták: talajismeret, általános és részletes növénytermelés, rét- és legelőművelés, állatbonc- és élettan, szarvasmarha-tenyésztés, lótenyésztés, sertés-, juries kecsketenyésztés, takarmányozástan, tejgazdaságtan, baromfi- és házinyúltenyésztés, méhészet, halászat, selyemhernyó-tenyésztés, kertészet és szőlőművelés, gazdaságberendezés, -kezelés és becsléstan, könyvvezetés, helyesírás és fogalmazás, számtan és földmérés, természettudományi alapismeretek, gazdasági földrajz, gazdasági építés, általános tudnivalók, egészségtan és elsősegélynyújtás, tűzrendészet. A tanulóknak az iskolák tangazdaságaiban adódó minden munkát el kellett végezniük. 1926-ban 9 földművesiskola volt az országban: Békéscsabán, Csermajor24 „Mindaddig, amíg az ismétlő iskolai gazdasági népoktatás nem kerül a földművelésügyi miniszter fennhatósága alá, és annak ügyeit legfelsőbb helyen szakemberek nem intézik, addig ez az iskolatípus komoly eredményeket nem fog tudni elérni." — írta pl. a ceglédi téli gazdasági iskola vezetője. DTMK ir. 5909/1925. 25 Ua. 3227/1926. 26 Ua. 4025/1920. Megjelent „Az Országos Mezőgazdasági Szakoktatási Értekezlet jegyzőkönyve" című kiadványban. Budapest, 1927. Pátria. 137—144. p.
