Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt

ban, Hódmezővásárhelyen, Jászberényben, Karcagon, Kecskeméten, Nagykállón, Pápán és Somogyszentimrén. A 9 iskolában 270 növendék tanult. Megjegyzendőnek tartom, hogy Gesztelyi Nagy László idézett tanulmánya szerint a kisgazdaságok megfelelő kezeléséhez évenként 1200—1500 földmű vesiskolát végzett szakemberre lett volna szükség. Ezzel szemben évente kb. 100 olyan szakember került ki ezekből az iskolákból, akik a birtokukra mentek vissza gazdálkodni.

27 A téli gazdasági iskolákban is 2 éven át, de csak a téli hónapokban folyt oktatás, a termelési idényben nem vonta el a tanulóit a munkától. Az oktatás anyagát az illető vidék gazdasági viszonyai határozták meg, tantárgyai a következők voltak: számtan, írás, fogalmazás, talajművelés, növénytermesztés, állattenyésztés, takarmányozás, kisgazdaságok ügyvitele és berendezése, háziipar. 1926-ban a téli gazdasági iskolák száma is 9 volt. A Földművelésügyi Minisztérium hozott létre 4-et (Jánoshalmán, Hajdúdorogon, Nagykőrösön és Szekszárdon), Pápateszéren magánalapítvány hívta életre az iskolát, 4-et a mezőgazdasági kamarák létesítettek : Kisújszálláson, Orosházán és Hajdúnánáson a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, Cegléden a DTMK. A téli gazdasági iskolák hallgatóinak száma iskolánként 30—40 fő volt. Az alsó fokú szakiskolai hálózatba tartozott még a Sárvári Mezőgazdasági Tejipari Szakiskola és a Kisbéri Tej munkásképző Iskola. Középfokú mezőgazdasági szakoktatási intézmény nem volt Magyarországon 1926-ban. A Szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézet szervezés alatt állt, 1927-ben nyílt meg.

28 A felsőfokú mezőgazdasági szakoktatási intézmények a gazdasági akadémiák voltak Debrecenben, Keszthelyen és Magyaróváron. Ilyen volt tehát a mezőgazdasági szakoktatási intézményhálózat 1926 első felében, amikor a Földművelésügyi Minisztérium összehívta az országos szakoktatási értekezletet, amelynek napirendjére a következő kérdések kerültek : 1. Célszerű volna-e a gazdasági akadémiák tanulmányi rendjén -—• esetleg a tanulmányi idő meghosszabbításával — változtatást tenni, és ezzel kapcsolatban az akadémiákat esetleg speciális irányban átszervezni ; 2. Milyen legyen a középfokú gazdasági szakoktatási intézmények szervezete ; 3. Miképpen lehetne a földművesiskolákat — működési körük, feladatuk és céljuk meghagyásával — szélesebb körű működésre alkalmassá tenni, és e célból nem volna-e kívánatos minden földművesiskolában a vidék gazdál-