Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt

mázni, és ne kelljen a tanulók idejét nagyobb mértékben igénybe venni. A kisgazdaképzés rendkívül kényes, a kisgazdatanulókkal csak annyi munkát szabad végeztetni, amennyit a tanítás és a megtanulás természetes rendje megkíván. Ellenkező esetben kiteszik magukat a gyakori panasznak, miszerint: „Dolgozhat a fiam otthon is, azért nem kell gazdasági iskolára mennie."

20 A VKM felügyelete alá tartozó iskolák helyzete hasonló volt. A Kiskunfélegyházi Önálló Gazdasági Népiskola igazgatója a saját iskolája példáján mutatta be a fennálló lehetetlen állapotokat : „Az iskola 20 holdas gazdasága többé-kevésbé üzemképes, de a mintagazdaság fogalmát halvány árnyalatban sem közelíti meg. Az oktatás az iskola megalapítása (1920) óta igen változatos szerencsével, a hatodik helyen folyik. Régi korcsma, rendőrségi laktanya, óvoda, elemi iskola, iparostanonc-iskola voltak ideiglenes helyei, ahol mint megtűrt és kellemetlen vendég szerepelt ... Az iskolához a belterületről kb. 800 tanköteles tartozik, akik közül 160 látogatja rendesen az oktatást, míg a többi iskola nélkül marad. A tanyai körzetben ez 100%-ban áll fenn."

21 Keserűen állapította meg, hogy még így is szerencsésnek mondhatja magát, mert vannak olyan iskolák, amelyek „20 év óta nem tudnak sem gazdasághoz, sem iskolaépülethez jutni, és csak profanizálják a mezőgazdasági népoktatás ideálját. Az alig 1—2 jobb szituáció között lévő iskolán kívül valamennyi a legteljesebb anyagi züllésben él, a szó legteljesebb értelmében nyomorog. A rendes iskola, felszerelés, a megfelelő számú tanerő hiánya az eredményes oktatás rovására megy. A legtöbb iskolánál teljesen hiányoznak a szemléltetőeszközök, vagy megfelelő elhelyezés, szertárak hiányában tönkremennek. A gyakorlati képzés a felszereletlen gazdaságban, vagy munkaterem nélkül keresztülvihetetlen. A tantestület létszáma egyetlen iskolánál sem teljes, de olyan iskolák is vannak, ahol egy tanerő látja el a fiúk és a lányok oktatását, a gazdaságot és az irodát is, — a tanerőhiány a kedvezőtlen dotáció eredménye."

22 Ilyen körülmények között a javasolt változtatásokban is a pénz szerepe a legfontosabb : jobban fizessék a tanárokat, legyen elegendő pénz a gazdaságok fenntartására, gondoskodjanak megfelelő tankönyvek kiadásáról.

23 A pénzügyi kérdések mellett itt is felmerült az oktatási intézmények főfelügyeletének, miniszteriális hovatartozásának kérdése. Az önálló gazdasági 20 Ua. 5961/1925. 21 Ua. 6014/1925. 22 Uo. Az ugyancsak kiskunfélegyházi Westsik Vilmos véleménye a gazdasági tanárok helyzetéről : A gazdasági tanárok előléptetése és fizetése olyan rossz, hogy komoly, munkabíró és magában képességet érző ember nem vágyik erre a szolgálatra, és akik már benne vannak a szolgálatban, minden ambíciótól meg vannak fosztva. DTMK ir. 5961/1925. 23 Ua. 5961/1925., 5969/1925., 6014/1925., 6119/1925.