Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt
előtérbe lehetne helyezni. 13 Az önálló gazdasági népiskolák 1 * létét és tevékenységét szükségesnek mondta. Űgy gondolta, hogy mellettük a részben gazdasági alapon szervezett polgári iskolák lehetnének a kisgazdák tömegoktatását szolgáló intézmények. Becslése szerint a döntően mezőgazdasági népességű területeken lévő polgári iskolák átszervezésével mintegy 200 iskola lenne alkalmas az általános ismeretek nyújtása mellett gazdasági szakismeretek közlésére. 15 A javaslatai nem valósultak meg, de a tanulmány megírása érdekében folytatott levelezése, tényfeltárása igen figyelemre méltó. A DTMK 1925 novemberében értesült arról, hogy a Földművelésügyi Minisztérium országos szakoktatási ankét összehívását tervezi. A hír hallatán Gesztelyi Nagy László bizalmas levéllel keresett meg a kamara illetékességi területén 14 szakembert, akiket a következők közlésére kért: írjanak azokról a személyi anomáliákról, amelyek a szakoktatási státusban tapasztalhatók; azokról a dologi bajokról, hiányosságokról, amelyek akadályozzák az eredményes munkát; írják meg javaslataikat, terveiket, kívánságaikat, amelyek megvalósítása a szakoktatás ügyét segíthetné, legyenek azok személyi, dologi, szervezeti vagy pedagógiai vonatkozásúak. 16 A 14 címre kiküldött levélre 7 érdemi válasz érkezett. Az első kérdőpontra válaszolva szinte valamennyien sérelmezték a gazdasági szaktanítók fizetési osztályba sorolását, mivel a legutóbbi státusrendezéssel bezárult előttük az addig elérhető VI. fizetési osztály. 17 A legrészletesebb válaszok a második kérdésre érkeztek. Altalános helyzetet rögzített a Hódmezővásárhelyi Földművesiskolától 18 érkezett levél, amely szerint az alsó fokú gazdasági szakoktatási intézmények nem kapnak a gazdaságuk és a tanügy fejlesztésére elegendő anyagi támogatást, a többségük csekély földbirtokkal rendelkezik, aminek egy része általában használhatatlan, a belterjes gazdálkodás bemutatására alkalmatlan. 19 A kiskunfélegyházi Westsik Vilmos a földművesiskolákra vonatkozóan feltétlen követelményként fogalmazta meg a következőket: Ha az állam amúgyis költ a tangazdaságokra és a földművesiskolákra, ne végezzen félmunkát, adjon pénzt arra, hogy a gazdaság elegendő cselédet és napszámost tudjon alkal13 Uo. 25. ез 37—38. p. 14 Az önálló gazdasági népiskola az Í3métl6iskola egyik variánsa. Az ismétlőiskolák létesítéséről az 1808. évi XXXVIII. tc. intézkedett. Elrendelte, hogy minden 12—15 éves gyermek köteles látogatni. Wlassics Gyula vallásos közoktatásügyi miniszter 1896-ban megszervezte az ún. gazdasági ismétlőiskolákat. Kimondta, hogy minden olyan községben, ahol 40 földműves családból származó iskolaköteles gyermek van, gazdasági ismétlőiskolákat kell létesíteni. A nevük az 1921. évi XXX. tc. rendelkezése szerint lett önálló gazdasági népiskola. 15 Gesztelyi i. m. 07. p. 10 DTMK ir. 5006/1925. 17 Ua. 6014/1925. 18 A földművesiskolák nevét a 108 000/1929. FM számú rendelet mezőgazdasági szakiskolára változtatta. 19 DTMK ir. 5875/1925.
