Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt

Az emlékirat ezekre az adatokra hivatkozva szögezte le, hogy Magyarország a gazdasági iskolák számát tekintve messze elmaradt a külföldtől. Itt 150 ezer mezőgazdasággal foglalkozóra jutott egy gazdasági iskola, —ugyanennyi lakosra Bajorországban 4, Csehszlovákiában 5, Belgiumban 10, Szászországban 11, Svájcban 31. Ezen túl, az adott országokban ill. országrészekben egy-egy iskolára 7—-9 tanár jutott, Magyarországon nem egészen 3. Csehszlovákiában pl. a középés alsó fokú gazdasági iskolákban 1700 tanár tanított, egy tanárra átlag 3200 agrárlakos esett. Magyarországon ugyanekkor a közép- és alsó fokú oktatásban alkalmazott tanárok száma 83 volt, az egy tanárra jutó mezőgazdasági lakosság 58 ezer fő.

9 A DTMK kezdettől élénk figyelemmel kísérte a vita alakulását. Gesztelyi Nagy László 1933-ban megjelentette ,,A mezőgazdasági oktatás reformja" című tanulmányát

10

, amelyhez 1926-tól kezdve, igen széles körben gyűjtött adatokat — tanítóktól és a szakoktatás miniszteriális vezetőitől egyaránt kért véleményt. A kiindulópontja ugyanaz volt, mint azoknak, akik a vitában a szakoktatási szervezet jobbításáért, az oktatás hatékonyságának növeléséért szóltak. Tanulmányának bevezetőjében Laurenczy Vilmos egyetemi tanár véleményéhez csatlakozott, őt idézve mondta: Szégyenteljes dolog, hogy Magyarországon az agrár szakoktatás a lehető legalacsonyabb nívón áll. Szégyen megállapítani, hogy a reformkortól kezdve 50 kereskedelmi iskola létesült, ugyanakkor csak 5 a mezőgazdasági középfokú intézetek száma.

11 Megoldást nem tudott javasolni, illetve amit javasolt, nem volt keresztülvihető. Az ország nehéz pénzügyi helyzetére tekintettel nem új iskolák létrehozását sürgette — ezt eleve reménytelennek tartotta —, hanem az elemi iskolákra építve akart haladást elérni. A népiskolai tanterv módosítása érdekében emelt szót. Indokolása szerint „elsősorban az elemi oktatás reformját kellene keresztülvinni, hiszen tanyán és falvakban az elemi iskolát végzetteknek alig 4—5%-a megy magasabb iskolába, tehát egész életén át az elemi iskolában szerzett ismeretekkel kell beérnie."

12 A népiskolai tanterv átdolgozásának, mezőgazdaság-központúvá tételének szükségességét és lehetséges voltát azzal indokolta, hogy aki magasabb pályára akar menni, az általában az elemi iskola negyedik osztályát elvégezve polgári vagy középiskolában folytatja a tanulmányait. A falusi iskolákban az 5—6. osztályban rendesen azok tanulnak, akik a mezőgazdaságban maradnak. Ezért ezekben az osztályokban a mezőgazdasági ismeretek oktatását 9 Uo. 10 Budapest, 1933. Franklin. 91 p. 11 Gesztelyi i. in. 7. p. 12 Uo. 17. p.