Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

ismertebbé váltak a pedagógiában is a méréses módszerek, illetve a nevelési eredmények kvantifikálhatósága. Sajnos, a gyakorlati alkalmazás itt sem mindig túlzásoktól mentes. Nem ritka az olyan eset sem, amikor az iskola úgy készített szociológiai felmérést, hogy annak bürokratizmusa és indiszkré­ciója egyaránt felháborította a szülőket. 101 A középiskolák és a szakmunkásképzők nevelési programjának bevezetése már jóval zökkenőmentesebben zajlott le. Mind a felügyeleti szervek, mind az iskolák értőbben fogtak a megvalósításhoz. A pedagógusok szakmai fel­készítésének hiánya azonban itt is éreztette hatását. Az ajánlás és kötelező jelleg dilemmája odavezetett, hogy az iskolák egy része nem is tartotta fel­adatának a nevelési terv adaptálását. 102 Egy-két évvel a nevelési tervek bevezetése után megkezdődtek az V. Nevelésügyi Kongresszus előkészületei. Az iskolareform eredményeinek fogyatékosságainak elemzése, a nevelési gyakorlatunkról rendezett szakmai viták sok esetben nem kedveztek a nevelési terv hírének. Többször szóvá tették nyilvánosan is a tanterv és nevelési terv egységének hiányát, és ez nem egy helyen oda vezetett, hogy egyszerűen „leálltak" a nevelési terv alkal­mazásáról. 103 A nevelési tervek bevezetése körüli harcok, felbuzdulások és lelohadások ma már tárgyilagosabban értékelhetők. Elvitathatatlan érdeme az 1960-as éveknek, hogy a társadalom figyelmét a nevelési feladatokra irányította. A viták és próbálkozások a pedagógusnál pedig nagyobb fokú tudatossághoz vezettek. Az ifjúsági mozgalom szerepe a tanulóifjúság nevelésében Az ország felszabadulása még nem fejeződött be, amikor 1945 márciusá­ban az MKP kezdeményezte egy egységes, demokratikus gyermekmozgalom megszervezését. A szociáldemokratákkal akcióegységben megindult — a Gyermekbarátok Országos Egyesülete (GYOE) keretei között — az úttörő­mozgalom élete. A gyermekmozgalom szervezetének kialakulásához hasonló módon kezdő­dött az ifjúság egységes politikai nevelését célzó szervezet létrehozása is. Az első egységes ifjúsági szervezet a MADISZ volt, mely már 1945 közepén több százezres taglétszámmal működött. A gyermek- és az ifjúsági mozgalom fejlődésének részletes nyomon köve­101 Uo.: Művelődésügyi feladataink az 1967/68. évadra. 102 BKmT V. B. irattára: Művelődésügyi feladataink az 1968/70. évadra. 103 Uo.: Feladatok az új tanévre. 1970.

Next

/
Thumbnails
Contents