Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

tése meghaladja egy ilyen dolgozat kereteit. Rövid áttekintése, legalább vázlatos bemutatása nélkül azonban a korszakról készült összkép hiányos maradna. AZ ÚTTÖRŐSZERVEZET KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE MEGYÉNKBEN Az első gyermekszervezetek a GYOE keretei között alakultak meg. Első tevékenységüket főként a városok területén — a régi gyermekbarát hagyományokat követve — ruha-, cipő- és élelmiszercsomagok juttatásával fejtették ki. Ezeknek a mozgalmi élet szervezésében lényeges befolyásuk nem volt. A cserkészmozgalom szervezetei főként a polgári középiskolákban terjedtek el. A nyolcosztályos, egységes általános iskola megszervezésével átalakultak a régi középfokú iskolák megfelelő évfolyamai, és velük a cserkészet is megszűnt. A mozgalom körül kialakult közismert politikai és nemzetközi bonyodalmak miatt a megyében a legtöbb helyen nem is szervezték újjá a cserkészcsapatokat. Ennek viszont az volt a következménye, hogy a megyében a gyermekmozgalmat teljesen az egyházak uralták. Annál is inkább így volt ez, mert 1948-ig az iskolák zöme a megyében egyházi jellegű. A GYOE Úttörő Gyermekmozgalom a mai Bács-Kiskun megye területén csak a VKM 1947. évi 17.4981. sz. rendeletének kiadása után kezdett kialakulni. A tankerületekhez küldött felhívást továbbították az iskolákhoz. A korabeli dokumentumok között talált tájékoztató korrekt módon ugyan, de igen szűkszavúan tartalmazza az új gyermekszervezet célját. Az iskolákhoz küldött körlevélben mindössze az állt, hogy ,,. . . az úttörőmozgalom az ifjúság szellemi, erkölcsi és testi nevelésének szolgálatában áll, s az iskola nevelési céljait támogatja".

104 Mivel a VKM rendelete csak belső körlevél formájában jelent meg, a megyei tájékoztató levél a rendelet második részét mind adminisztratív utasítást közli az iskolákkal. A gyermekmozgalom kezdeti fejlődését segítették elő az 1948 júliusában megtartott vezetőképző tanfolyamok, melyeket tankerületenként tartottak meg. Kecskeméten 35, Baján 15 úttörővezető jelentkezett ezekre a tanfolyamokra.

105 A jelentkezési szám egyúttal azt is jelzi, hány úttörőcsapat működött már akkorra. Az iskolák államosítása az úttörőmozgalom fejlődését is meggyorsította. Már 1948 őszén többször találunk utalást erre. Az 1949. áprilisi tanfelügyelői jelentés pedig már számszerű eredményekről is tájékoztat. ,,A népoktatási 104 BKmL: A Kecskeméti Népoktatási Tanfelügyelőség iratai. 131. Kb/1947. 105 Uo.: 67. Kb/1948.: Bács-Bodrog vármegyei Tanfelügyelőségi iratok. 000.172/1948.