Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

jak a köztük végzendő' koordinációs munkát is. Bár a koordináció szerepét jól látó írások zöme is adós maradt a módszertani kérdések felvetésével.

97 Külön ki kell emelnünk a nevelési terv funkciójával foglalkozó írásokat. Jól hangsúlyozza a lényeget Fejes János fejtegetése, amikor rámutat arra, hogy a tervszerűség megvalósítása megszünteti egyúttal a neveló'munka „alkalmi" jellegét.

98 Már a kísérleti idó'szakban is az váltotta ki a legnagyobb vitát, hogy ajánló jellegű vagy kötelező érvényű legyen-e. A kötelezővé tétele mellett érvelők ebben látták biztosítékát az általánossá válásnak és a hatékonyságnak egyaránt. Továbbá, ettől várták a nevelés mint tartalom, és az iskola mint forma közötti ellentmondások csökkenését. Az általános iskolai nevelési terv első kiadása 70 ezer példányban készült. Ez lehetővé tette, hogy minden nevelő kapjon egy-egy példányt.

99 A bevezetését előkészítő időszakban, de még később is gondot, helyenként zavart okoztak a tervezéssel kapcsolatos — sokszor egymásnak ellentmondó — vélemények. Bár a pedagógustól nem várták külön nevelési terv készítését, a neveltségi szint megállapítása után mégis szükségesnek látszott valamiféle írásbeli rögzítése a helyi feladatoknak. Számos problémát vetett fel az iskolán belüli ós az iskolán kívüli nevelési tényezők koordinálására hívatott egységes iskolai munkaterv elkészítése is. Megfelelő tapasztalatok híján a megyében is igen tarka kép alakult ki. Szép számmal találkozunk olyan iskolai munkatervvel, amely követhetetlen részletességgel mindenre figyelemmel akar lenni, de akad olyan is, nem egy, amely a feladatok vázlatos rögzítéséhez is kevés, sőt az is előfordult, hogy egyszerűen egybefűzték a részterveket. Sajnos, minderről ma is alig festhetnénk kedvezőbb képet. A helyzet reális bemutatásához el kell mondanunk azt is, hogy a nevelési tervek iskolai megoldásához, az adaptáláshoz és a helyi specialitások kidolgozásához a felügyeleti szervek sem nyújtottak megfelelő, érdemi segítséget. Mindezek ismeretében nem csodálhatjuk, ha a gyakorlat a tevékenységi formák egyoldalú, formális kiemeléséhez és ebből következően a legtöbb helyen a látszateredmények megragadásához és eltúlzásához vezetett.

100 A későbbi tapasztalatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy a nevelők nem megfelelő felkészítéséből eredő kezdeti hiányosságok fokozatosan csökkentek. A tapasztalatcseréken, továbbképzéseken és felügyeleti ellenőrzéseken szerzett tapasztalatok és kapott útmutatások nyomán egyre több pedagógus megértette és mind szakszerűen alkalmazta saját munkájában a nevelési tervet. Különösen jól megfigyelhető ez a későbbi években, amikor egyre 97 Köznevelés, 1903. 2. Melléklet: I—III. p. 98 Uo.: 2. 33—35. p. 99 Uo.: 15. 454—462. p. 100 BKmT V. B. irattára: Művelődésügyi feladataink az 1964/65. évadra.