Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

A tervszerű nevelés programjának kidolgozása Az iskolák életében az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején egyre követelőbb igényként jelentkezett a nevelés-oktatás komplex folyamatának céltudatosabbá, egységesebbé és hatékonyabbá tétele. Az 1961-ben bevezetett iskolareform során születő új tantervek célkitűzései már társadalmi igényként fogalmazzák meg a kommunista ember tulajdonságainak kifejlesztését, a szocialista erkölcsre, a hazafiságra nevelés, a sokoldalúan fejlett ember kialakításának követelményét. Az oktatás tervezésének évszázados hagyományai mellett azonban a nevelés tervezése szokatlan, idegen és teljesen új feladat volt a pedagógusok többsége számára. A mindenkori tantervekben meghatározott általános, társadalmi szintű célkitűzések mellett most jelent meg először a magyar nevelésügy törtlnetében a nevelés konkrét, iskolánkénti, tanulóközösségenkénti, életkoronkénti tervezésének igénye. Nevelésügyünk gyakorlata követhető példákért a Szovjetunió és Csehszlovákia tapasztalataihoz fordulhatott.

95 A nevelés tervszerűvé tételét az MSZMP VII. kongresszusa tette konkrét feladatunkká. Az első kísérletek a már említett szocialista országok nevelési programjainak lefordításával egyidejűleg kezdődtek, és alig egy évvel előzték meg a széles körű, országos bevezetést. A tervezés erényei mellett a problémák sora is jelentkezett, amik elsősorban a kellő előkészítés hiányából fakadtak. A ma problémái, a jelenlegi helyzet ismeretében le kell szögeznünk, türelmesebb, átgondoltabb intézkedések kellenek. A nevelési terveket fokozatosan, a különböző iskolatípusokban más-más időpontban vezették be. A kísérleti év után az általános iskolában 1963/64től, a középiskolákban és a szakmunkásképzőkben 1965/66-tól alkalmazzák a „tervszerű nevelés programját". A pedagógiai szaksajtó a tanév megkezdése előtt mintegy tíz hónappal, az 1962/63. tanévben intenzív propagandát kezdett. Az értő írások egy-egy rövid ismertetéssel egybekötve jól hangsúlyozták a nevelési tervnek a családra, az üzemekre és az iskolára gyakorolt hatását, illetve az ezekre jutó feladatokat. 96 Többségében a nevelési terveket méltató írások voltak. Ezt utólag is főként azért említjük negatív hangsúllyal, mert így kevés hely és idő jutott az új feladatot, a nevelési tervet érdemben feldolgozó, a belőle eredő konrkét teendőket taglaló írásoknak. Elsősorban azokat az írásokat tekintjük hasznosaknak, amelyek az iskola, a család és az egyéb nevelési tényezők feladataira utalnak, amelyek felvázol95 KOBNIDESZ—KURUCZ, 1966. 123. p. 96 Köznevelés, 1963.1. 1—3. p.