Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)
emelték, az elméleti és a gyakorlati képzés arányát azonban 20:80 százalékban határozták meg. Az 1961. évi III. sz. törvény a tankötelezettségi idő 10 évre emelésével a szakmunkásképzés helyzetén is sokat segített. Közben az iparfejlesztés üteme is mérséklődött, és így érthető, hogy míg a középiskolások összlétszáma már 10 000 fölé emelkedett, a szakmunkástanulóké még mindig csak 7765. Bács-Kiskun megye iparszerkezete tulajdonképpen a III. ötéves tervben alapozódott meg. Ez a szakmunkásképzésben azt jelentette, hogy fokozatosan emelkedett az iskolák tanulólétszáma, és 1970-re 11 000 fölé jutott. Az oktatott szakmák száma iskolánként ekkor már 25—65 között mozog. A létszám változásában — az ipartelepítési tényező elsődlegessége mellett — sokat jelentett az MSZMP Politikai Bizottságának 1965. június 8-i határozata, amely a középfokú oktatás kiterjesztését nem kizárólag a középiskolában jelölte meg. Ezáltal a VIII. pártkongresszus határozata is reálisabb értelmezést kapott, és egyúttal megállapította a középfokú iskolaszerkezet eltorzulását. A szakmunkásképzés iskolai feltételeit — az előbbieknek megfelelően — Bács-Kiskun megyében először az 1965—70 közötti időszakban fejlesztik a felszabadulás óta. A III. ötéves tervben a megye szakmunkásképző intézményhálózata igen sokat változott. Űj iskola épült Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kiskőrösön és Baján — 67 új tanteremmel és korszerű tanműhelyekkel. 93 A szakmunkásképzés tartalmi továbbfejlesztésében új korszakot nyitott az 1969. évi VI. sz. törvény. A háromlépcsős oktatás, az „A", ,,B" és ,,C" tagozatú képzés megkülönböztetésével, jól differenciál az általános szakmai, az alap- és speciális szakmai képzés között. Az elméleti és gyakorlati képzés aránya kifejezi a képzési színvonal iránt megnövekedett követelményt is. Az ,,A" tagozaton 1:2, a ,,B" tagozaton 1:1,4 az elméleti és gyakorlati képzés időaránya. A ,,C" tagozaton csak gyakorlati és szakmai képzésben részesülnek az érettségizett tanulók. A tanoncképzéstől az érettségizett szakmunkástanulók képzéséig megtett út talán még nagyobb, mint ami a népoktatástól az általános iskoláig vezetett. A szakmunkások arányának növekedése a megye iparában nemcsak gazdaságpolitikai, hanem társadalompolitikai szempontból is nagy előrelépés és napjainkban is fontos feladat. 94 93 BKmT V. B. irattára: Beszámoló a III. ötéves terv művelődésügyi célkitűzéseinek teljesítéséről. 1970. 94 Művelődésügyünk, 15. 1970. 54—62. p. 3* 35