Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

Vezetősége az 1939/40-es évben még ipari szakrajz, női szabó és lánghegesztő gyakorlati tanfolyamokat is szervezett, összesen 114 fő részvételével. A tanfolyamok célkitűzésének megvalósítása érdekében a minisztérium 3 mintaműhely (férfiszabó, női szabó, cipész) felszerelését bocsátotta a hallgatóság rendelkezésére. A gépeket az iparostanonc-iskola helyiségeiben állították fel. A minisztérium ugyanekkor ipari törzsheltyé nyilvánította Baját. Gaul Károly miniszteri tanácsos, az ipari tanfo^amok országos vezetője személyesen is felkereste a várost, és nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról.

111 Az iparügyi miniszter 1942-ben mintaműhelyt juttatott az iskolának, amelyet az igazgató az iskola rendelkezésére álló helyiségekben nem tudott felállítani. Ismét egy magánház bérbevétele hozott megoldást.

112 Az 1943ban szervezett tanfolyamokat is az iskolán kívül, magántulajdonban lévő helyiségekben kellett lebonyolítani.

113 Az iparostanonc-iskola felügyelete, szervezete és működése A tanonciskolák feletti főfelügyeletet a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorolta a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértésben.

114 A miniszterek felügyeleti jogaikat miniszteri biztosok útján is gyakorolhatták. A feladatuk az iskolák ellenőrzése, a tanítás menetének és eredményességének figyelemmel kísérése volt. A hozzájuk tartozó tanintézetek állapotáról a tanfelügyelőn keresztül értesítették az illetékes közigazgatási bizottságot. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanfelügyelők nagyarányú lekötöttsége miatt egy általános miniszteri biztost nevezett ki, az egész országra kiterjedő jogkörrel. O lett az ipariskolák közös felügyelője. Hivatali összeköttetésben állt a közigazgatási bizottságokkal és a tanfelügyelőkkel.

115 Az első ilyen általános miniszteri biztos Jágócsi Péterffy József volt, aki működése során Baján is járt.

116 A főfelügyeletet a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1896-ig gyakorolta a tanonciskolák felügyelője révén, 1896-tól pedig az ekkor szervezett iparoktatási főigazgatóság útján.

117 Az 1922. évi XII. tc. szerint az iparostanonciskolák feletti főfelügyeletet továbbra is az iparoktatási főigazgató és a tanin Közgyűlési jkv. 1/1940. 112 Polgm. ir. 3932/1942. — 3001/1943. alapsz. 113 Uo. 3001/1943. 114 1884. évi XVII. tc. 80.§ — 1889-ig, amíg a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium fennállt, addig annak a vezetőjével. 115 26 130/1883. VKM számú körrendelet. 110 Kib. ir. 311/1882. és KIÉ az 1887/88. tanévről. Baja, 1888. 16.1. 117 Morlin Emil—Szuppán Vilmos: A magyarországi népoktatásűgy, kereskedelmi és ipari szakoktatás szervezete és közigazgatása. Bp. 1898. II. k. 431. 1.