Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

zalékát. 1968-ban ugyanez a három arányszám 49, 50, 22; 1969-ben 40, 61 és 22 százalék. Ezek az adatok több szempontból jobbak az országos eredményeknél .

92 Az 1961-től 1969-ig bemutatott fejlődés az iskoláztatási arányok mellett megmutatja azt a változást is, amelyet ezidő alatt az iskolák szociális összetételének stabilitása terén értek el. Az iskolák azzal is közelebb kerültek az élethez, hogy miközben növelték létszámaikat, csökkenteni tudták a lemorzsolódást. A szociális összetételről még el kell mondani, hogy a középiskolákban a származási kategória megszüntetése után sem csökkent a fizikai dolgozók gyermekeinek száma, sőt arányuk négy évvel a pártkongresszusi határozat után a korábbi 59,2 százalékkal szemben 60,4 százalék. A szakmunkásképzés fejlődésének néhány jellegzetessége Az MSZMP IX. kongresszusa 1966-ban — az oktatásügy fejlődését értékelve — megállapítja, hogy a 8. osztályt végzettek 42 százaléka középiskolában, 41 százaléka szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait. A továbbtanulási arányt látva jogos az a feladatmegjelölés, hogy ,,nagy gonddal fejlesszük a szakmunkásképzést, a közép- és felsőfokú szakoktatást". • A mai helyzet reális megítélése érdekében a Bács-Kiskun megyei szakmunkásképzés fejlődéséről röviden: 1945 és 1949 között a háborús károk helyreállítását és a megye munkaerőfeleslegének foglalkoztatási gondjait kellett mindenekelőtt megoldani. Az akkor még túlnyomórészt kisüzemi magángazdálkodás keretei között ipari tanulóra csak igen mérsékelt mennyiségben volt szükség. 1946/47-ben mindössze 894 ipari tanuló tanult a megye néhány elhanyagolt tanonciskolájában. A fordulatot és az első minőségi változást az 1949. évi IV. törvény hozta, amely előírta a szakmunkástanuló felvételéhez a 8. osztály elvégzését. 1949 és 1955 között azonban fiataljaink jelentős része nem végezte el a 8. osztályt, ugyanakkor az 1950-ben indult iparfejlesztés pedig egyre több szakképzett munkaerőt igényelt. így a nyolc osztályos iskolai végzettség még jó ideig eszmei követelmény maradt csupán. A minél gyorsabb kiképzés céljából a tanulóidőt is másfél-két évre csökkentették. Az elméleti oktatás és a gyakorlati képzés 38:62 százalékos megosztásában részesült a teljes képzési időn belül. 1955-ben a tanulóidőt ismét 3 évre 92 Népszámlálás, 1970. évi. 20. [köt,], 1972. 08. p