Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

amelyek „üzlete éjjeli munka nélkül fennakadást szenvedne".

46 Az inas az iparosnak és megbízottjának engedelmességgel tartozott, 18 éves koráig mestere atyai fegyelme alatt állt.

47 Az 1870-es évek eleje jelentős fejlődést hozott Baja közoktatásában is. Míg a kiegyezés előtt összesen 8 (4 községi és 4 felekezeti) népiskola működött a városban,

48 addig csak 1870-ben 4 új iskola létesült: a Miasszonyunkról elnevezett iskolanővérek iskolája, a városi polgári fiúiskola, a református és az ágostai evangélikus népiskola.

49 Egy állandó ipariskola létesítésének a gondolata is az 1870-es években vetődött fel először, mégpedig annak kapcsán, hogy 1874 májusában Bartal György földművelés-, ipar-és kereskedelemügyi miniszter jelentést kért a tanoncoktatás helyzetéről és a fejlesztési lehetőségekről.

50 Mivel a tanoncok oktatása még mindig a vasárnapi iskolában folyt, a leirat mozgásba hozta az illetékeseket. A városi Állandó Népnevelési Bizottság 1874 szeptemberi ülése egy háromosztályos polgári iskola és egy hozzákapcsolt, ugyancsak háromosztályos középkereskedelmi iskola felállítását tartotta szükségesnek, ahol az iparostanoncok oktatását is megvalósíthatónak látta. A határozat szerint a város biztosítani tudja az iskola épületét és felszerelését, továbbá viseli az intézmény fenntartási költségeit. A tanári fizetések, valamint a vállaltakon túl jelentkező költségek fedezésére államsegélyért folyamodnak, amelynek kiutalása fejében a tandíjakból és a beiratkozásokból befolyó összegeket átengedik az államnak.

51 Az új iskola ügye csak 1877 végén került ismét napirendre. A Népnevelési Bizottság októberi ülése azzal egészítette ki az 1874. évi határozatát, hogy a tervezett két iskola mellett egy alsó fokú ipariskolát is kell létesíteni, amelyben a tanoncok vasárnaponként és a hét egy másik napján nyerjenek oktatást. A bizottság határozata szerint a város által korábban felajánlottakon túl a megszűnt Kereskedelmi Társulat vagyonát is a felállítandó iskolák céljaira fordítják. De emellett is jelentős állami támogatásra lett volna szükség. Az államsegély kiutalása érdekében arra hivatkozott a város vezetősége, hogy a lakossága az 1870-es évek mostoha időjárású éveiben eladósodott, és a város virágzó kereskedelme is hanyatlóban van a más irányban kiépült vasútvonalak miatt, ezért a lakosság adózó képessége jelentős mértékben csökkent.

52 40 Uo. 45. §. 47 Uo. 46. §. 48 Tanácsi ir. 2159/1925 —4924/1945. alapsz. 49 Borovszky i. m. I. k. 425. 1. 50 BKmL. Baja város Közigazgatási Bizottságának iratai (a továbbiakban: kib. ir.) 1870. sz. n. 51 Tan. ir. 3791/1877. — 861/1883. alapsz. 52 Uo.