Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között

sok javaslatnak és elméletnek színe előtt egészen új világban látja Szt. Pál örök szavait: Lehet tízezer tanítótok is Krisztusban, de atyátok nincsen sok."

58 1943-ban hangzottak el, íródtak le ezek a szavak, minekelőtte Hóman Bálint „keresztény-nemzeti" politikája fajvédő irányban már egyre kezdett érvényesülni.

59 S az is köztudott volt, Balanyi György is utalt rá, hogy a piarista iskolák 1925 előtt is főleg „magyar értelmiséggel népesítették be a közhivatalokat."

60 Tény a mi vizsgálódásunk nyomán is, hogy a szerzet kecskeméti iskolája diákságának társadalmi összetétele a két világháború között megfelelt az ellenforradalmi rendszer osztály-jellegű iskolapolitikájának: az értelmiséget részesítette előnyben, annak anyagi, kulturális és tradiciomális fölénye, tekintélye miatt, —mégis olykor főleg az ipari és kereskedő kispolgárság kevés hányadának túlsúlyával hozzájárult kevéssé a „hírős város" társadalmának regenerálódásához, társadalmi mobilitásához, amit a felszabadulást követő évek még hatékonyabban valóra is váltottak.

61 S ez az észrevételünk —úgy érezzük, — összhangban van Andorka Rudolfnak országos társadalmi-mobilitás vizsgálatával, ha az iskoláztatásra is vonatkoztatjuk. Szerinte a pályaválasztás eredményét nézve a szellemi réteg volt a magyar társadalom legzártabb csoportja „alulról", hiszen „az értelmiség legnagyobb részben a szellemi rétegbe tartozó apák fiaiból tevődött össze és a beáramlók túlnyomó többsége is önálló iparos vagy kereskedő származású volt (akik között ismét részben tőkéseket lehet sejteni). Paraszt és —ami feltűnőbb — munkásgyermek alig-alig jutott be ebbe a rétegbe, arányuk legfeljebb egytized lehetett."

62 Számszerűen szólva például 1930-ban a szellemi kereső férfiaknak 32,6%-a származott szellemi foglalkozású apától, 28,2% értelmiséginek az apja pedig önálló iparos vagy kereskedő volt. A maradék 39,2% értelmiségi paraszt és munkásszülőktől származott.

63 — Az iskola értelmiségi vonzását tárgyalva szóltunk már Berend T. Iván nyomán az értelmiségi szülőknek ideológiai beállítottságáról és a Horthy rendszerben vitt funkcionális szerepéről is. Úgy véljük, részben ez jellemezte a piarista gimnáziumban vég58 Sehütz Antal: A piarista eszmény (Emlékkönyv . .. 395.1.) 59 vö. Hóman Bálint: A nemzeti kormány a népért és a hazáért. A magyar feltámadás nagy esztendeje. Stúdium, 1939. 60 Kegyest, rendi Gimn. Ért. 1924/25. 12.1. 61 A munkás- és parasztszármazású tanulók számaránya az 1949/50. tanévre országosan a középiskolákban 50,1 %-ra, az egyetemeken 38,4%-ra emelkedett. — A kecskeméti Kegyesreudi Gimnáziumban is már 1946/47-ben a parasztszármazású (kisbirtokos) tanulók százaléka 18,4 lett (az 1943/44. évi közép- és kisbirtokos 14,6%-kal szemben), az iparos-kereskedő szülőké 33,6 (a 19,7%-kai szemben), az értelmiségieké pedig 37,2 (az 56,9%-kal szemben). — S míg 1941-ben 4,2% 18 évee és idősebb érettségizett volt országosan a népességben, 1949-ben már 5,5% (Gazsó Ferenc: Iskolarendszer és társadalmi mobilitás. Bp. 1976. 57.1.). 02 Andorka Budolf : A társadalmi mobilitás Magyarországon a felszabadulás előtt. Statisztikai Szemle, 1971. 1030—31.1. 63 Uo. 1026.1.