Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között

13. táblázat A kecskeméti középfokú iskolák értelmiségi származású tanulóinak száma a népszámlálási adatgyűjtés szempontjai szerint 1930/31-ben Iskolák Közszolg. és szabadíogl Véderő alkalm. Nyugd. és tőkepénzes össz. Tanulók 8 zárna Értelmiségi % Kegyest, r. Gimn. 106 10 16 132 317 41,6 Ref. Gimn. 132 8 26 166 336 49,4 Katona J. Reáli. 48 8 32 88 249 35,3 F. keresked. isk. 41 1 34 76 215 35,3 Összesen 327 27 108 462 1117 41,3 Kecskemét idézett aktív és inaktív értelmiségi lakosságának és a középiskolák értelmiségi származású diákjainak az aránya tehát 1930-ban 11,9 : 41,3 volt, kb. annyi, mint a piarista gimnáziumban az értelmiségiek aránya. Tény az, hogy a gimnáziumok diákságának társadalmi összetétele is jól szolgálta a „középosztálynak a nemzet gerincévé tételét", ,,a magyar intelligencia uralmának visszaállítását."

41 Részletezve, — Berend T. Iván szerint ti. az állami és közületi alkalmazásban álló tisztviselői réteg, a véderő tagjai, valamint a többségében ezekből a kategóriákból kikerült nyugdíjasok „foglalkozásuknál s részben származásuknál fogva is erősen kapcsolódtak az uralkodó osztályhoz. A végrehajtó hatalom bástyáinak védelmében igyekeztek hasonulni azokhoz szemléletben, s amennyire anyagi helyzetük engedte, de sokszor azon túl is életfelfogásban, életmódban. Egészében hű kiszolgálói voltak a Horthy-rezsimnek, amely épített is rájuk, s mint a ,történelmi középosztály' részét, bázisának tekintette. E réteg örökös gazdasági gondjai, sokszor egyenesen szűkös helyzete lehetetlenné tette ugj^an, hogy töretlen lelkesedéssel sorakozzanak fel a kormányok mellett, de politikai nézeteik, történelmi hagyományaik és célkitűzéseik egyértelműen meghatározták, hogy elégedetlenségük mindig a jobboldal felé terelte őket."

42 Balásfalvi Kiss Barnabás kategorizálása és nézete szerint pedig — a kecskeméti értelmiségi középréteg jobbmódú családjai a 2. és 3. életszínvonalat tartó osztályból kerültek ki. A 3. osztályba tartoztak szerinte a város jól kereső iparosain, kereskedőin és módosabb föld- és szőlőbirtokosain kívül a jobb állású tisztviselők és a szabadfoglalkozású értelmiség. 41 Bethlen István gr. politikai stabilizációját erre az osztályra építette (Ld. B. I. Beszédei és írásai I. 57, 314.1.), amint később az „Általános utasítások" is kimondotta: „A gimnázium a nemzeti életben vezető szerepre hivatott értelmiség nevelését szolgáló iskola." (Ált. utasítások a gimnázium és a leánygimnázium tantervéhez. Bp. 1939. 3.1.) 42 Berend T. Iván—Bánki György: Magyarország gazdasága . .. 403.1.