Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

megvalósítása sokkal határozottabban, vetette fel a személyi és tárgyi feltételek megteremtésének igényét. A legnagyobb problémát a pedagógushiány, elsősorban a megfelelő szakképzettségű tanárok hiánya okozta még az 1960-as évek elején is. Megyénk pedagóguslétszáma ekkorra megközelítette a 3500-at az általános iskolákban. A 80 ezres tanulólétszám, valamint az egyes intézmények fejlődése azonban egyre több szakképzett nevelőt igényelt. A napközi otthoni ellátás 5,7 százalékról 15 százalékra, a körzeti iskolák száma 57-ről 82-re, az általános iskolai diákotthoni létszám 160-ról 1200-ra emelkedett. A számok mögött meghúzódó feladatok egyre több szakképzett pedagógust követeltek. Ugyanakkor ebben az időszakban megyénk pedagógusainak még mindig 50 százaléka tanítói képesítésű, 8,5 százaléka pedig képesítés nélküli. Képesítést nyújtó szervezett oktatásban az általános iskolai nevelők 17 százaléka vett részt. A problémát csak tovább növelte a demográfiai hullámzás következtében kialakult relatív pedagógus-felesleg. A feszültség fokozását eredményezte az az ellentmondás is, hogy míg a minőségi ellátottság iránt egyre nőtt a társadalmi igény, addig a hatvanas évek második felétől csökkent a pedagógusképzés volumene. A reformtervek realizálása során a legnagyobb változást az iskolák életében a gyakorlati oktatás bevezetése jelentette. A megyei tapasztalatok szerint ez az általános iskola I—IV. osztályában viszonylag zökkenőmentesen ment végbe. Itt az új tantárgyat már 1963/64-ben egységesen bevezették. Az V—VIII. osztályokban azonban még az évtized végére sem oldódott meg megnyugtatóan a gyakorlati foglalkozás oktatása. Középiskoláinkban már az 1963/64. tanévben 96,3 százalékos volt az 5+1, illetve a 4+2 oktatási formákba bevontak aránya. A tanácsok és iskolafenntartók elsődleges feladatának a politechnikai oktatás fejlesztését szabták meg. A feladatok óriásiak: a szakos ellátottság a mezőgazdasági jellegű oktatásban a megye általános iskoláiban mindössze 35 százalékos ; ipari tanműhely egy sincs ; mezőgazdasági gyakorlókerttel az iskolák kétharmada nem rendelkezik. A középiskolák még ennél is hiányosabb feltételekkel indultak. Az objektív alapok nékül bevezetett gyakorlati ismeretek tantárgy eredményessége így erősen megkérdőjeleződött.

85 Igaz, a kezdet kezdetén megvolt az elvi lehetősége annak, hogy a gyakorlati oktatás új formáit csak megfelelő feltételek esetén alkalmazzák, ugyanakkor kitérni előle a feltételek hiányára hivatkozva sem lehetett. A Köznevelés-ben publikált miniszerhelyettesi interjú is a mielőbbi bevess BKmT V. B. irattára: Művelődésügyi feladataink az 1904/65. évadra.