Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között
Ferenc is. amikor a munkásság és a parasztság iskoláztatásának araijait vizsgálta 1941-ben. 26 A piarista gimnázium (s más iskolák) statisztikai kimutatásai alapján mi figyelemmel voltunk mindenekelőtt 1. a kis- és középbirtokos parasztság arányára; 2. a kisiparos és kiskereskedő származású fiúk kispolgári középrétegére; 3. a polgári értelmiség (a szellemi alkalmazottak és szabad-pályán dolgozók) fiaira, végül 4. a munkásság (a fizikaimunkás alkalmazottak) gyermekeire. Nagyon jól érezzük és tudjuk kategorizálásunknak a gyengéit (megfelelő helyeken ezekre rá is mutatunk!), de mégis hasznavehetőbbnek érezzük ezt a csoportosítást a különféle statisztikák egyelvű hasznosítására. I. Nem könnyű például elsőként a parasztság iskoláztatását felmérni, a Kecskeméti Kegyestanítórendi Gimnáziumban. 1925/26-ig az Értesítők statisztikai adatai csak „őstermelő" szülőkről szólnak differenciálatlanul, s egyáltalán nem emlegetnek mezőgazdasági alkalmazottakat vagy napszámost. 1925/26-tól aztán már megoszlik a földön dolgozók köre nagybitokos s bérlőre, középbirtokos s bérlőre, kisbirtokos, kisbérlőre, kisbirtokos napszámosra, egyéb őstermelőre, valamint mezőgazdasági tisztviselőre és egyéb gazdasági segédszemélyre, esetleg olykor egyértelműen — „földművelési napszámosra". Külön foglalkozásfajta még a „napszámos'", ami esetleg alkalmi mezőgazdasági munkást is jelenthet (olykor a statisztika így is citálja: „különböző napszámos" vagy „közelebbről meg nem nevezett napszámos", „napszámos és cseléd"). 27 És nem egyértelműen lehetséges a „nagj-birtokos, nagybérlő", a „középbirtokos és bérlő", valamint a „kisbirtokos, kisbérlő" és a „kisbirtokos napszámos" értelmezése sem, ha a földtulajdonukat nézzük. Mi kisbirtokosnak vettük (általában az iskolai gyakorlatot követve!) a 6—25 kat. holdon gazdálkodókat, középbirtokosnak tartottuk a 25—100 kat. hold tulajdont művelőket vagy bérlőket, nagybirtokos gazdag parasztok voltak a 100 — 1000 holdasok, illetve az 1000 kat. holdon felüli földtulajdonosok. Tudjuk, hogy vitatható ez a differenciálásunk is, hiszen egy iskolán belül sem volt egységes ez a „norma" évenként sem. így már Földes Ferenc is észrevételezte a korabeli szemlélet ellenében, hogy a „kisbirtokos, kisbirtokosnapszámos és bérlő s más önálló őstermelő kategória tévesen elnagyolt, mert „a 0—5 kat. holddal bíró ,kisbirtokosok' . . . gazdasági helyzetük és életszínvonaluk alapján beletartoznak a gazdasági munkásság és cselédség rétegébe. Sőt helyzetük talán még bizonytalanabb és súlyosabb, mint 26 Földes Ferenc: Munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon. Bp. 1941. 27 Mi kizárólag csak a mezőgazdaságinak nevezett napszámost vettük szegényparaszti kategóriába, a „napszámost" fizikai dolgozó (munkás) kategóriába soroltuk.
