Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között

a gazdasági cselédeké.'"

28 S a piarista értesítők „egyéb őstermelő" differenciálása is bizonyára kis- és középtermelői is lehet; mi az „egyéb őstermelőket" kisbirtokos kategóriába vettük. Szegényparasztoknak minősítettük a „kisbirtokos napszámosokat", részes földműveseket, a gazdasági segédszemélyzetet, a földművelési napszámosokat, gazdasági cselédeket, ezáltal követve a Földes-féle kategorizálást, aki a 0—5 kat. holddal bíró törpebirtokosokat is ide sorolta,

20 Az összlétszámot tekintve a két világháború között a piarista gimnázium paraszt származású fiataljai a diákság 11—26%-át tették ki (19—22% közt mozgott a számuk 1926/27-ig; majd 23—25% közt 1932/33-ig; aztán esett a százalékuk 11,3-ig 1939/40-re).

30 —Nagybirtokos fia elvétve, s csak 3—3 évig egy-egy tanuló akadt (1925/26-ban és 1932/33-ban). Középbirtokosok általában 10—15-en járatták a gyermeküket piarista iskolába. Jóval nagyobb volt a kisbirtokosok és kisbérlők származékainak a száma, többnyire 25—40, de 1929 és 1932 közt elérte arányuk a tanulók 17—18%-át is 47—61 tanulóval. Az un. szegényparasztság fiai azonban csak elvétve jelentkeztek felvételre; számuk alig közelítette meg a 8—10-et (a tanulók 1—2%-át!), egy évtizednyi ideig (főleg 1936 után) a létszámuk az ötöt sem érte el.

31 Kecskeméten 1930/31-ben a középfokú fiúiskolák 1117 tanulója közül 198 (17,7) nagy-, közép- és kisbirtokos szülőktől, 13 (1,1) szegényparaszt szülőktől származott. Ha Kecskemét őstermelő összlakosságával (keresők és eltartottak) állítjuk arányba a földbirtokosok, bérlők és a segédszemélyzet középiskolás fiainak százalékát (bár nem bizonyítható, hogy hány nem helybeli volt köztük!) 58,1 : 19,4 arányt kapunk.

32 A paraszti származású fiúk megoszlása iskolák szerint 1930/31-ben —amiből az említett 19,4 összparaszti százalékot kaptuk — a következő volt (7. táblázat): 23 Földes F., ld. m. 10.1. 29 Uo. 16, 110.1. Tanulságos tájékoztatást kínáltak még a gazdaságnagyság—csoportok meghatározásához Bene László (Kecskemét közgazdasági viszonyai 1910. Kecskemét, 1916. 24.1.) és Kiss Albert (Mezőgazdaságunk fejlődése 1895—1935. Bp. 1944. 21—22.1. A "József Nádor" Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaságpolitikai Intézetének Közleményeinek 7.) 30 Meglepő, hogy amikor 1930/37-től 1939/40-ig a piarista tanulók száma maximálisan a 400 fölé emelkedett, a paraszti származású tanulók az összlétszámnak csak 12—13%-át tették ki. 31 Az összkép kedvéért ide kívánkozik, hogy még a kecskeméti polgári iskola is tanulóinak 13—15%-át vette csak fel a közép- és kisbirtokosok fiaiból, s ismét csak 3—11 közt volt a szegényparaszt fiúk száma 1940/41-ig. Még kevesebb az arányuk a kereskedelmibe került parasztfiataloknak (11—14%) s csak 3—4 szegényparaszt tanuló jutott közéjük. 32 Itt az egységes statisztika-kezelés kedvéért az őstermelő tisztviselő szülőket is beszámítottuk, a középfokú iskolák paraszti származású fiataljait összeszámlálva.