Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között

A kecskeméti fiú-gimnáziumok tanulmányi eredménye 1929/30-ban Kecskeméti Tan. átlag A gimnáziumok orsz. eredménye Piar. gimn. Ref. gimn. Katona József Reálg. jeles 10,9 11,8 8,1 4,5 jó 25,0 25,3 21,7 15,6 elégséges 47,5 43,8 53,0 58,4 elégtelen 1 tárgyból 9,0 10,2 9,4 17,6 2 tárgyból 4,2 2,6 5,4 0,4 több t.-ból 3,4 6,2 2,3 3,2 összelégtelen 16,6 19,1 17,2 21,3 A gimnazisták felénél többnek gyenge volt a tanulmányi átlaga: országosan 64,1%, a piarista gimnáziumban 62,9%, a református gimnáziumban 70,2 volt a gyengék (elégségesek és elégtelenek) százaléka. A tanulmányi átlag 1929/30-ban a piaristáknál 2,27, a református gimnáziumban 2,10 volt. Ez az elithelyzetkép valóban meghökkentő, —de az egész két háború közti időszakban is, ha emellé odavesszük a gimnáziumból elvándoroltak kimutatását is (5. táblázat). 5. táblázat A kecskeméti piarista gimnazisták tanulmányi átlaga Tanév Је1ез Jó elégséges elégtelen Gyengék* Tanév rendű tanulók száma száma %-a 1920/21. 36 73 143 60 203 65,0 1925/26. 26 67 147 63 210 69,3 1928/29. 31 61 132 56 188 67,1 1930/31. 37 78 147 55 202 63,7 1935/36. 56 118 161 31 192 52,4 1937/38. 71 115 178 56 234 55,7 1940/41. 50 97 160 57 217 59,6 *E!égséges és elégtelen rendűek Megjegyzendő azonban, hogy 1937/38-tól 1942/43-ig a piarista gimnáziumnál alig 1—2%-ot esve ingadozott (javult) az elégségesek átlaga (40,5—44,00), viszont az elégtelent kapott tanulók magas százalékaránya kevesbedett (17,5—10,9), és több lett a kitűnően és jelesen évet zárók száma (13,7 — 16,9). Ez a kép valamelyest a tanulmányi átlag emelkedésére mutat.