Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között

az enyhülését és más középiskolák keresettségének az érvényesülését is helyi viszonylatban, amikor a gazdasági helyzet és a társadalom is kezdett egyre jobban átformálódni, illetve a gazdasági helyzet a válság miatt ingadozni a 30-as években. Mint említettük, a középiskolákban a szelekció elsősorban tanulmányi szempontból érvényesült, — az elitnevelés érdekében. Legtöbbször azonban mindezek ellenére a gimnáziumok elitnevelő igyekezete sem volt eredményes. Ezt mind az egyetemeken, mind a középiskolákban tanítók s a köznevelés irányítói, figyelői is észrevételezték.

21 Tettamanti Béla is, amikor 1932/33ban 153 iskola tanulmányi eredményét vizsgálta, arra az eredményre jutott, hogy a fiú-középiskolák 69,6%-ában a gyenge és bukott diákok a 60%-ot is túlhaladták.

22 S mindez azért is volt így, mert —a szülők közül ,,a középiskolát végzettek magától értetődő követelménynek veszik, hogy gyermekeik is ugyanazt végezzék. —vallotta többek közt Zibolen Endre. —Ebben a követelményben szerepe van a világnézetnek, a tradíciónak, legfőképpen azonban a család társadalmi helyzetének ... A társadalomnak ez a rétege a középiskolát valami szükséges kelléknek tekinti a társadalmi helyzet megtartásához."

23 Ugyancsak Zibolen E. aztán rámutatott a diákvándorlásnak arra az okára is, hogy maguk a társadalmi rangjukat megőrizni akaró szülők a gyermeküket ,,egyik intézetből a másikba viszik, míg végre a sok bukás után valahol érettségit kapnak."

24 A tanulmányi eredményeket nézve a gimnáziumok esetében 1929/30-ban, az országosat összehasonlítva a kecskeméti fiúgimnáziumok eredményével a következő képet kapjuk (4. táblázat):

23 21 A Magyar Társadalomtudományi Társulat 19:10-ban tartott értekezletén Kornis Gyula is sürgette a szellemi vezetőréteg alaposabb megválogatását. —• Vö. még Balogh László: Középiskolai kérdések az egyetem szemszögéből (Magyar Szemle, 1927. nov.); Huszti József: A diplomások szelekciója (Magyar Szemle, 1934. máj.). 22 Tettamanti Béla: Középiikoláink . . . 1934, 104.1. 23 Zibolen Endre: A középiskola és a modern társadalom. 1933. 29!>.l. — Uígy Acsay István a Kat. Középisk. Tanáregyesület 1932. jan. 30-i ülésén (Magyar Középiskola, 1932. jan—febr.). 24 Zibolen Endre: A gimnázium mai helyzete (Magyar Középiskola, 1933. nov.—

dec. 165.1.) — A Kegyest, rendi Gimn. 1938/39. évi Értesítőjéből tudjuk például, hogy a gimnáziumba más iskolából 25 tanulót vettek fel 1939/40-ben pedig 14-et, 25 Megjegyezzük, összehasonlításunk gyengéje, hogy országos százalékainkban a lánygimnáziumok is benne szerepelnek, ezekben pedig közismerten enyhébb volt az elbírálás. Ld. Magyar Statisztikai Évkönyv 1930. 253.1.