Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között

Általános kevesbedés állt be a fiúgimnazisták létszámában 1925-től, amikor csak a felső kereskedelmi iskolások száma gyarapodott, bár nem érték el a fiúgimnazisták létszámát. Az iskoláztatást (a szülők anyagi helyzetét, tervezését) ekkor ugyanis nagyon befolyásolta az ellenforradalom stabilizációjakor bekövetkezett gazdasági válság is. Berend T. Iván és Ránki György is a mezőgazdaság és a növénytermelés stagnálásáról szólva megjegyzik, hogy 1925—29 közt az egy lakosra jutó termelés értéke és mennyisége is csökkent, hiszen a lakosság létszáma növekedett.

9 A kisipari termelés viszont emelte a nemzeti jövedelmet, s a kisipari munkáslétszám is emelkedett, főleg a városokban, ha az önálló kisiparosok száma kevesbedett is a szanálási válság miatt. Ugyanígy Kecskeméten is az összes kereső népességből 1920-ban 14,27%, 1930-ban 16,94% foglalkozott iparral, a kereskedelemből élő polgárok száma pedig 4,89%-ról 5,79%-ra emelkedett.

10 Ez magyarázza a kereskedelmi, majd később a polgári fiúiskola hirtelen népszerűségét a húszas évek végén, majd utána is,

11 —

s hogy a piarista gimnáziumban az iparos-kereskedő szülők gyermekei (akik 1920/2l-ben még 112-en voltak, 35,9%) fokozatosan évről-évre kevesbedtek, s 1927—30 közt 40-nél is kevesebben kerültek piarista iskolába (min. 10,1%). Ugyancsak kevesbedés állt be a református gimnázium iparos-kereskedő származású növendékeinek számában is. —Az értelmiségiek számának kevesbedését már nem ilyen egyértelműen dokumentálhatjuk a kegyest, rendi gimnázium értesítőinek statisztikai kimutatásaival, ti. ezek nem világosan összegzik az értelmiségi szülők számát 1925-ig; a nyugdíjasokat együtt számítják a magánzókkal. Ha ezt a számadatot azonban együttvesszük az értelmiségiek számával, akkor ez a számarány konveniens az előző és a 30-as évek értelmiségi arányával, — illetve a húszas évek második felében az értelmiségi piarista tanulók száma is kevesbedett. Ugyanígy a református gimnáziumban is, ahol 1929/30-ban ugrott csak fel a számuk 132-ről 167-re. A gimnazisták száma aztán ingadozva ugyan, de 1928/29 után egyre gyarapodott, a piarista gimnazistáké is. A református gimnázium (reálgimnázium) létszáma 1934/35-ben 371 osztályozott tanulóval tetőzött, a piarista diákok pedig 1937/38-ban, a tanulói maximum évében 420-an voltak. Ugyanekkor a K. J. reáliskola tanulói évről-évre fogytak, 1940/41-ben pedig elnéptelenedett az iskola. Miért szűnt meg a gimnázium ? Az 1929/30. év Értesítőjében Fodor János már jelezte, hogy „aki szellemi nemszabad pá9 Berend T. Iván — llánki György: Magyarország gazdasága az első világháború után 1919—1929. Bp. Bp. 1900. 267. és 284. 1. 10 Népszáml. 1930/116.1. 11 A Kecskeméti Községi Polgári Fiúiskola 1928-ban indult 49 tanulóval. A következő évben tanulóinak száma már 140 lett, majd 1935/36-ra 243. (A Felső Kereskedelmi Fiúiskola tanulói létszámának növekedését ld. az 1. táblázaton ))