Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

talános iskolai tankötelezettség teljesebbé tétele és a szakmai, politechnikai képzés mellett is.

82 A pártkongresszus után kezdte meg munkáját az a reformbizottság, amely 1960 őszén országos vitára bocsátotta az „Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére" című tervezetét. Pedagógusok és szülők, politikai és társadalmi szervek fejtették ki véleményüket országszerte az iskolareform-tervezetről. Bács-Kiskun megyében 24 000 szülő és 4000 pedagógus vett részt ebben a vitában.

83 Egy jól előkészített és országos vitával kiegészített törvényjavaslat kerülhetett 1961-ben az országgyűlés elé. Az azóta 1961. III. törvény címen ismert dokumentum alapelvei mind a mai napig meghatározóak oktatásügyünkre. Ezek: 1. az iskola és az élet, a gyakorlat, a termelőmunka kapcsolatának erősítése; 2. az iskola művelődési anyagának korszerűsítése, színvonalának emelése, a tankötelezettségi korhatár kiterjesztése és 3. a kommunista nevelés hatékonyságának fokozása. A reformtörvény az egész közoktatásügyet egységes fejlesztési tervbe foglalja. Ilyen minőségében és tartatni célkitűzéseiben hatása és jelentősége az iskolák államosítását elrendelő 1948. évi törvényhez mérhető. Az iskolareform kiteljesedésének tapasztalatai Az 1960-as évtized valószínűleg mint a „reform évtizede" vonul majd be a magyar nevelésügy történetébe. Az ekkor született intézkedések közül több ma is változatlanul érvénj^es. Az alapelvek kiállták a gyakorlat próbáját. Több területen viszont hasznos tapasztalatokat gyűjtöttünk a további feladatok meghatározásához. A tankötelezettség kiterjesztése 16 éves korig hatással van egész társadalmunk műveltségi állapotára. Elértük vele, hogy a 8. osztályt elvégzők aránya 10 év alatt 65—70 százalékról 85—90 százalékra javult országosan. Bács-Kiskun megyében a hatvanas évek elején arányuk még 67,8 százalék, tíz évvel később már 88 százalék.

84 Az új tanügyi dokumentumok kidolgozása és bevezetése az egész társadalom, de különösen az iskolák figyelmét a pedagógiai feladatokra irányította, így volt ez a reformtantervekkel, az új tankönyvekkel és különösen a nevelési terv bevezetésével. Az új dokumentumok eredményes 82 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai ез dokumentumai. 1956—1962. 1973. 397—418. p. 83 Petőfi Népe, 1963. szept. 29.1., 5. p. 84 BKmT V. B. irattára: Beszámoló a III. ötéves terv művelődésügyi célkitűzéseinek teljesítéséről. 1970.