Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

felelően a hallgatók nevelésében érdekelt valamennyi nevelési tényező egyeztetése megtörtént. A tapasztalatok alapján az újabb követelményeknek megfelelően szinte képzési ciklusonként módosult a program. Mikor pedig a tapasztalatok felhalmozódtak és a pedagógusképző intézetek megerősödtek. 1976-ban a minisztérium az átdolgozott programokat utasítás jelleggel kiadta. A Nevelési Bizottság évről évre megismerteti az első évfolyam hallgatóival az intézet nevelési programját. A KISZ-alapszervezetek taggyűléseken vitatják meg a tannivalókat és a végrehajtás módszereit. A programot a tanárok és a hallgatók a mindenkori körülmények és lehetőségek fig3'elembevételével elkalmazzák a pedagógiai helyzetek megoldására. Annak tudatosítására és érvényesítésére törekedett az intézet, hogy a nevelő munkában a szakcsoportoknak és ezek együttműködésének meghatározó jellege érvényesüljön. Ezért a szakcsoportok ideológiai-világnézeti és hivatásbeli nevelési hatását erősítették úgy, hogy nevelő munkájuk eredményeképpen a hallgatók, a leendő pedagógusok társadalmi-közéleti tapasztalatai is kiszélesedjenek. A tanári szakcsoportok a tudományos diákkörökben mind eredményesebben vonták be tudományos munkájukba az erre alkalmas és a részvételt szívesen vállaló hallgatókat. Ez az együttműködés nemcsak a tudományos munkára, hanem a nevelési feladatok megoldására is gyümölcsözővé vált. Mindezeken kívül a szakcsoportok folyamatosan figyelemmel kísérték az oktató munka világnézeti nevelő hatásának fejlesztését. A KISZ és a tanári szakcsoportok útján többnyire sikerült bővíteni a hallgatók aktívarétegét, melyhez nem csupán a tisztségviselők, hanem a nevelési követelményekhez, a közösségi célokhoz tevékenyen felzárkózó hallgatók is odatartoznak. Az első, 1959. őszén életbe lépett szervezeti és működési szabályzat szerint a nevelő munka fontos feladata: „Tudatosítsa a hallgatókban, hogy az intézetben nyert képzés csupán kiindulási pontja hivatásbeli tudásuk, műveltségük és emberi értékeik fejlesztéséhez. Ébressze fel bennük a továbbképzés és önnevelés vágyát, ismertesse meg az ehhez igénybe vehető módszereket.'"'

67 A nevelő munka homlokterében hosszú éveken át a következő feladatok álltak: a tantervi tananyag ideológiai-világnézeti tartalmának érvényesítése; a hallgatók önálló gondolkodásra, lényeglátásra nevelése; a növendékek munkához való viszonyának, munkaerkölcsének fejlesztése. A világnézeti nevelés a pedagógusképzés egyik legátfogóbb területe. Az 1976—77. tanévben az intézeti pártalapszervezet a Nevelési Bizottság07 A Tanítóképző és óvónőképző intézetek szervezeti és működési szabályzata, 1 § k. — (Sokszorosítás).