Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

gal és a KISZ-szervezettel együttműködve megvizsgálta az egyes tantárgyak tanítási óráin folyó nevelő munkát, majd pedig a minisztérium útmutatásai szerint részletesen elemezte az intézet vezetősége, miként érvényesül a világnézeti nevelés a speciális kollégiumok, tudományos diákkörök és szakkörök tevékenységében. A hosszú ideig tartó folyamatos és rendszeres vizsgálat összesített tapasztalatait 1978 áprilisában az Intézeti Tanács kibővített ülésén tárgyalta és megállapította : a tanterv és a programok következetesen dialektikus-materialista világnézeti tartalma, a közösségi nevelés szocialista eszmeisége, az alkalmazott nevelési és oktatási módszerek helyes megválasztása a hallgatók világnézeti fejlődésének döntő tényezőivé válnak, ha érvényesülésüket gondos pedagógiai munka biztosítja. Az Intézeti Tanács a feladatokat is megállapította a világnézeti nevelőmunka továbbfejlesztéséhez. A végzett növendékek munkájában, helytállásában többségében felismerhető a világnézeti és erkölcsi tudatosság. A hivatástudat és a hivatásszeretet jelzi az óvónői foglalkozáshoz való érzelmi, szubjektív viszonyulást. Csak hivatástudattal felvértezett pedagógus képes érzelmileg pozitíven kapcsolódni mindennapos munkájához. A felsőfokú képzési rendszerben a növendékek már érett fővel választanak életpályát; ez az óvónőképzésben is bizonyos hivatásérzetet feltételez. Mindez erősödik a képzés folyamatában, különösen az óvodai gyakorlaton való részvétellel. ,,Nagy örömünkre szolgálhat az új óvónők általános hivatás- és gyermekszeretete. Az új rendszerű képzés ellenzői éppen ezeknek a tulajdonságoknak kialakulását féltették az olyan képzési formától, ahol a hallgató nem él egészen fiatal korától kezdve „pedagógiai légkörben". Értekezleteken felügyelők és osztályvezetők legpozitívabb vonásukként hivatástudatukat emelték ki; gyermekszeretetük -— miként az pszichológiai tanulmányaik alapján várható volt —sokkal tudatosabb, érdeklődőbb, jobban a gyermek megértésére törő szeretet, mint az óvónők átlagának ösztönös, csupán anyáskodó gyermekszeretete."

68 A főiskolai tanulási módszerekre való áttérés többnyire nehézséget jelent a hallgatók számára. Az első évfolyam tanulmányi felelőseivel a Nevelési Bizottság rendszeresen megvitatta ezt a kérdést, és segítette a hallgatók körében a célravezető folyamatos tanulási módszerek elterjesztését. A hallgatók egészséges életmódra nevelése fontos intézeti feladat. A helyes napirend kialakítása, a rendszeres testmozgás és sport megkedveltetése egyben a hivatásra felkészülést is jelenti. Ezért 1973-ban a Nevelési Bizottság összeállította a hallgatók testi nevelésének és tömegsportmozgalmának 68 HERMANN, 1965. 417.