Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

tókat legjobban érdeklő erkölcsi, világnézeti, esztétikai kérdésekben, és ennek alapján segítsenek fokozatosan kialakítani a tantestület eszmeipolitikai egységét."

66 A tanár-diák kapcsolatok kialakításakor az oktatók többnyire abból a tényből indultak ki, hogy a hallgatók már felnőttek : a jelöltekben a leendő kartársakat, a pedagógust kell látni. A tanácsadó tanári testület mindvégig jelentős szerepet töltött be az intézet életében. A feladatok, az alkalmazott módszerek és az eredmények gyakran változtak, de sokszor bebizonyosodott, hogy ez a szervezeti forma nélkülözhetetlen a pedagógusképzésben. Az intézet életében főleg 1970 őszén manifesztálódott ez a tény, amikor vizsgálódás folyt a tanácsadó tanári munka területén. A feltárt tapasztalatok összesítése és elemzése alapján hatékony nevelési módszerek váltak közkinccsé. Az 1968—69. tanévben a tanárok és hallgatók a Művelődésügyi Minisztérium útmutatásai szerint nevelési konferenciákon és szemináriumokon megvitatták az I. Országos Felsőoktatási Nevelési Konferencia anyagát, a felsőfokú intézetek nevelési irányelveit, valamint az MSZMP KB Agit. Prop. Bizottsága 1968. augusztusi állásfoglalása és a KISZ KB 1966. októberében megjelent egyetemi irányelvei alkalmazásának tennivalóit. A vitákon a hallgatók nagy aktivitást fejtettek ki; az elhangzott javaslatok nagy része megvalósításra került. A pedagógiai munka tervszerűségének és tudatosságának fokozására alakult meg az 1967—68. tanévben a nevelési feladatokat vizsgáló munkaközösség, mely dr. Krajnyák Nándor igazgatóhelyettes irányításával rövidesen Nevelési Bizottsággá alakult. Ez a bizottság az intézet pedagógiai munkájában elvi irányító, koordináló, elemző és javaslattevő funkciót lát el. Az intézet életében felhalmozódott tapasztalatok és az elért eredmények lehetővé és időszerűvé tették a nevelő munka konkrétabb, differenciáltabb és tervszerűbb fejlesztését. Csakhamar sor került az intézeti nevelési program kidolgozására. A program konkrét formában fejletté ki a nevelési feladatokat, figyelembe véve a feltételeket, a hallgatók életkori sajátosságait és neveltségi szintjét, valamint a nevelő munka differenciáltságának és integráltságának érvényesítését. Az intézeti nevelési program első ízben az 1971—72. tanévben került bevezetésre. Ez a dokumentum hosszú évekig gyakorlati eszközként szolgált ahhoz, hogy a hallgatók a képzési idő végére eljussanak a pedagógusképzés céljában megfogalmazott önképzéshez és magas színvonalú önneveléshez. A program megvalósításához a kétéves képzési időnek meg00 KŐI irattára, 239/1962.