Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

idején a résztvevők megtekintették a hallgatók és óvodás gyermekek rajzaiból, kézimunkáiból összeállított kiállítást is. 1978-ban Kecskemét adott helyet az óvónőképző intézetek III. Tudományos ülésének —mely egybeesett a ,,150 éves a magyar óvoda" emléküléssel. Az ünnepi beszédet dr. Polinszky Károly oktatási miniszter mondta, hangsúlyozva a felsőfokú óvónőképzés oktatáspolitikai jelentőségét: „Pedagógusképzési rendszerünkben az óvónőképzés olyan hagyományok folytatója, mint az 1837. évben Európában elsőként létrehozott „kisdedóvókat" képző intézet, amely az egyetemes óvodatörténetnek is kiemelkedő eseménye volt. A fejlődésnek ezt a vonulatát folytatta az 1958-ban hozott döntés, melynek értelmében az óvónőképzést — napjaink európai átlagát megelőzve — felsőfokra emeltük. Meggyőződésünk, hogy óvodáink a közoktatásból rájuk háruló feladataikat csak akkor tudják eredményesen betölteni, ha az ott működő pedagógusok megfelelő általános műveltségre építve szerzik szakmai-pedagógiai ismereteiket. Ennek alapvető szervezeti kerete a felsőfokú óvónőképzés."

65 A kutatómunka magasabb szintet akkor ért el, amikor a Tudományos Bizottság —-az intézet életében először — az 1965—-66. tanévben elkészítette az ötéves kutatási tervet. így sikerült elérni, hogy a szerteágazó tudományos munkát koordinálja és beillessze az országos pedagógiai kutatás rendszerébe. Fő kutatási témakörök: a szocialista óvónő személyiségrajza; a modern oktatási eszközök felhasználása az óvónőképzésben; az óvodás korú gyermekek neveléslélektani vizsgálata. A hetvenes évek második felében az intézeti kutatómunka lényegében a Magyar Tudományos Akadémia által gondozott, a köznevelés fejlesztését szolgáló 6. országos kutatási főirány témáihoz kapcsolódott. Az intézet oktatóinak publikációi főleg a Magyar Óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményeiben, a Felsőoktatási Szemlében, a Pedagógiai Szemlében és az Óvodai Nevelésben jelentek meg. Jó néhányan írtak óvónőképző szakközépiskolai tankönyvet. A tanárok tudományos kutatói tevékenységével több szempontból kapcsolatos a hallgatók érdeklődése a tudományos munka iránt. Legfőbb érintkezési területek ilyen tekintetben a speciális kollégiumok és a tudományos diákkörök. Az országos tudományos diákköri konferenciákon az intézet hallgatói pályamunkájukkal jelentős eredményeket értek el. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 20 év alatt végzett tudományos kutatómunka alpvetően összefüggött az intézet képzési, nevelési feladataival, 65 Óvónőképző intézetek III. tudományos ülésszaka. Az Oktatási Minisztérium kiadványa, 1978. (sokszorosítás), 15.