Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

az azonos szakos oktatók munkájának tanulmányozására. „Az objektív feltételek vonatkozásában az eredményes tanulás érdekében legfontosabb­nak tartjuk az intézet és a kollégium anyagi ellátottságát, az oktatási fo­lyamat magas fokú szervezettségét, a tanuláshoz szükséges szabad idő és nyugodt körülmények biztosítását, valamint a kedvező hallgatói létszám­viszonyokat. A szubjektív feltételek között legfontosabb az oktatótestület felkészültsége és pedagógiai szemléletmódja az aktivitásra nevelés tekin­tetében, úgyszintén a hallgatók munkaerkölcsének kérdése." 64 Az intézetben a marxizmus-leninizmus oktatása olyan magas szintű ideológiai képzést biztosít a hallgatók számára, mely megalapozza tudo­mányos világnézetük kialakulását, és hivatásuk gyakorlásához, valamint közéleti tevékenységükhöz is ideológiai orientációt nyújt. A felsőfokú óvónőképzés koncepciójában helyesen érvényesült az a felismerés, hogy a nevelés, oktatás és képzés eredményességét a pszichológiai tudatosság növeli. így került be a képzés rendszerébe a pszichológia három alapvető diszciplínája: az általános lélektan nyújtja a pszichológiai alapszemléletet és a fogalmi rendszert; a fejlődéslélektan már hozzásegít az emberközelség­hez, főleg pedig a 3—6 éves gyermekek pszichikai megismeréséhez; a peda­gógiai pszichológia pedig alapvető ismereteket biztosít a nevelési folyamat feltárásához. A pszichológia oktatása gyakorlati-pedagógiai irányultságú: célja a pszichológiai ismereteknek az óvodai gyakorlatban való felismerése és alkalmazása. A neveléstudományi oktatás a pedagógiai szemléletmód kialakítása mellett szintén g}^akorlati célokat szolgáló stúdium. A nevelés­elmélet, neveléstörténetet és a szakmódszertanok oktatásakor a magyar és az egyetemes óvodapedagógia különböző irányzatainak ismertetése alkalmával sok szó esett a játék- és szemléltetőeszközök készítéséről, módszertani felhasználásáról ; mindehhez demonstrációként az intézetünk­ben kialakított pedagógiai múzeum anyagát használták fel a tanárok. A felsőfokú óvónőképzés tartalmi munkáját az 1959. évi tanterv és a prog­ramok határozták meg. A húsz év alatt az oktató munka folyamatos kor­szerűsítése érdekében gyakran változtak az alapdokumentumok. 1964. őszétől az új tanterv, programok és tankönyvek bevezetése további alapot biztosított az új típusú óvónőképzők munkájának tartalmi és szervezeti továbbfejlesztéséhez. A korszerűsítés szelektálta a tananyagot, és csökken­tette az óraszámot. így több idő, lehetőség jutott a hallgatók öntevékeny ismeretszerzésére, az ismeretanyagban való elmélyülésre. Az óraszámok alakulása az 1959-es és az 1964-es óratervek összehasonlításában a következő (4. táblázat) :

Next

/
Thumbnails
Contents