Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

változását. Kétségtelen tény azonban, hogy a DISZ öntevékeny politikai szervezetként indult, de a legtöbb nehézség éppen az önállóság érvényesülésében mutatkozott: az iskolai DISZ szervezetek többsége csak rendszeres tanári segítséggel tudta feladatait megoldani. Kecskeméten a DISZ munka hatékonysága főleg a jó tanulásra motiválásban és a fegyelmezett magatartásra nevelésben mutatkozott. Erre utal egy osztályozó értekezlet jegyzőkönyv-részlete is: ,,A DISZ osztályalapszervezetek feladataikat a tanulmányi eredmények fokozásában látták. Az osztályfőnöki órákon minden egyes alkalommal megbeszélték az osztályok heti munkáját, a vezetők felismerték a hiányosságokat ós megmutatták azok megszüntetésére alkalmas eszközöket."

51 A DISZ fiatalok segítették a gyengébbeket a tanulmányi munkában, közreműködtek a lemorzsolódás csökkentésében, elvégezték az óraközi felügyeletet. Az osztályfőnöki óráktól nevelési tekintetben jelentős eredményt vártak a felettes hatóságok. Minden második osztályfőnöki órát a növendékek politikai tájékoztatására, világnézeti nevelésére kellett fordítani. Kétségtelen, hogy ezzel az eljárással fejlődött a tanulók politikai tájékozottsága. Az órákon azonban a tanároknak általában nem sikerült aktivizálni a növendékeket; tartalmas megbeszélés, vita csak ritkán alakult ki. Pedig az osztályfőnöki órákat bevezető intézkedések a módszert is előírták : a tanár ne az ismeretközlés, hanem a megbeszélés módszerét alkalmazza. Az osztályfőnöki órák tartalmasabbá tételével és vezetési módszereivel több alkalommal is foglalkozott az osztályfőnöki munkaközösség. Az ellenforradalomnak a képző életére gyakorolt hatása, sajnos sokrétűen megmutatkozott. ,,Az intézet tanulói nem kapcsolódtak bele ugyan a városban zajló ellenforradalmi megmozdulásokba, de azt sem látták világosan, hogy az új események politikai jellege túlhaladt az egyetemi ifjúság újulást kívánó kezdeményezésén. Ez mutatkozott meg az ellenforradalom leverése utáni időszakban is, amikor még tűntető csoportok zavarták a rendet, a járási pedagógus szakszervezet sztrájkhatározatot hozott: a tanítónőképzősök együttérzésük kifejezésére a tanítási órán Himnusszal fogadták a tanárokat és tüntetően távol maradtak az ifjúsági szervezet (KISZ) alakuló gyűlésérői."

52 Az ellenforradalom leverése után megalakult KISZ-szervezet a fiatal pedagógusokkal felfrissített nevelőtestülettel együtt nem a létszám minden áron való növelését, hanem a társadalmi rendünk iránti hűségre nevelést tartotta fő feladatának. Dr. Juhász Béla, majd Burchard Erzsébet igazgatók megfontolt, de hasi BKmL XXVI. 59. 533—4/1954. 52 SEBŐ, 1972. 44.