Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

ségivel végződött; majd pedig egyéves gyakorló tanítói munkát követően sikeres képesítő vizsga után nyertek tanítói oklevelet a növendékek. Ezekben az években a tankönyvek gyors kicserélésére volt szükség. Éppen az új szellemű pedagógia tankönyvre kellett sokáig várni. 1949-ben az Országos Neveléstudományi Intézetben készült el a Pedagógia a pedagógiai gimnáziumok III. osztálya számára című tankönyv. Ez volt az első hazai összeállítású munka, mely a neveléselmélet alapfogalmait a dialektikus materialista világnézetre nevelés követelményeinek megfelelően tárgyalta. Ennek a tankönyvnek a használata a kecskeméti képzőben is jelentős eredményt hozott mind a világnézeti nevelés, mind a tanítói szakmai képzés szempontjából. Hosszú ideig hiányoztak a tankönyvek több pedagógiai tárgy oktatásához. A neveléstörténetet Jeszipov és Goncsarov szovjet szerzők Pedagógia című műve, valamint a Ravasz—Felkai-féle Magyar neveléstörténet felhasználásával tanították a nevelők. Az 50-es évek elején azonban folyamatosan megjelent a módszertan, pedagógia, lélektan, logika és neveléstörténet tankönyv. Az 1950—51. tanévtől lényegében négyéves képzési keretben kellett biztosítani a tanítóképzés kettős célkitűzését: az általános műveltséget és a tanítói szaktudást egyaránt biztosító tananyag elsajátítását. Évek során —• a tantervi módosítások ellenére — egyre inkább nőtt az általános képzés és a pedagógusképzés közötti feszültség. A négyéves tanítóképző első tanterve 1950-ben jelent meg; az általános képzésre jóval több órát biztosított, mint a pedagógiai tárgyak oktatására. A tanítói szakképzés tekintetében a kecskeméti képzőben is nehéz és bonyolult helyzetet jelentett a viszonylag rövid időn belül történt háromszori átszervezés és a többféle párhuzamos képzés. Az új tantervek bevezetése, majd módosítása és a tankönyvhiány próbára tette az egyébként is túlterhelt tanárok és növendékek teljesítő képességét. Mindezt súlyosbította az egyre szaporodó adminisztrációs munka, mely csekély pedagógiai jelentőséggel bírt. Jellemző erre a következő részlet egy felügyelői látogatás jegyzökönyvéből: ,,A tanulmányi felügyelő arra kéri a meglátogatott kartársakat, hogy az óravezetés helyes módjának elsajátítása érdekében ne óravázlatot készítsenek, hanem részleteiben is kidolgozott óratervet."

39 A képzőben már 1951-től működött pedagógiai munkaközösség, mely magába foglalta a pedagógiai tárgyakat oktató tanárokat és a gyakorló iskola nevelőit ; később a módszertanokat oktató tanárok is csatlakoztak a munkaközösséghez. Ebben az időben a jobb nevelési és oktatási feltételek biztosí39 BKmL XXVI. 59. Tanítónöképzős iratok 144/1951.