Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

iskolában demokratikus nevelésben részesüljön és elsajátítsa a tudományos világnézetet. 1948 nyarán az iskolák államosításával megvalósult a 100 évvel korábbi első egyetemes tanítógyűlés követelése; megkezdődhetett a szocialista köznevelés célkitűzéseinek folyamatos megvalósítása. Kecskeméten 1948 júniusában megtörtént a két leánylíceum ós tanítónőképző intézet államosítása. Az így létrejött állami tanítónőképző intézet és leánylíceum igazgatásával a felettes hatóságok Öllős Saroltát, a volt református tanítónőképző igazgatóját bízták meg. A volt katolikus képző teljes felszerelésével és bútorzatával átköltözött a Kaszap utcai helyiségekbe. Az államosítás az iskolák légkörét természetesen csak folyamatosan tudta megváltoztatni. A múlt szelleme még sokáig élt, főleg a volt felekezeti iskolákban. Mégis, az államosítás jelentős mértékben hozzájárult a tanulók tudományos világnézetének fejlesztéséhez és az iskolák politikai légkörének megváltoztatásához. Mindez vonatkozik a kecskeméti tanítónőképző intézetre is: javult a tanári ellátottság, jónéhány fiatal, haladó szellemű tanár került az intézethez. Az egységes állami tanterv és felügyelet szintén hozzájárult a képző fejlődéséhez, nem is szólva az anyagi helyzet stabilizálódásáról. Az átalakulás azonban nem történt zökkenő nélkül. 1948 decemberében a Diákszövetség a kecskeméti állami tanítónőképző intézet és leánylíceum öt növendékének, antidemokratikus magatartásuk miatt, az ország valamennyi képzőjéből való kizárására tett javaslatot. A Diákszövetség erről szóló határozatának kifüggesztését követő napon huszonegy tanuló — tiltakozásul — nem jelent meg az iskolában. Az intézmény igazgatója nem rendezte kellő határozottsággal a fegyelmi ügyet, ezért a minisztérium 1949 januárjában szabadságolta. Az intézet igazgatására Dr. Gulyás István tanítónőképző intézeti tanár, tanulmányi felügyelő nyert megbízást.

36 Az új igazgató hosszú évekig maradt az intézet élén. Jó gyakorlati érzékkel elsősorban a szervezeti élet és a tartalmi munka erősítésére törekedett. A főépület bővítésével további szükséges tantermeket igyekezett biztosítani; ez a II. emelet felépítésével meg is történt. A leánylíceum és a tanítónőképző elhelyezése egyre javult, mert az 1946—47. iskolai évben visszaköltözött az Űjkollégiumba a református gimnázium. A Kaszap utcai internátusi épületek azonban még hosszú ideig a városi közkórház használatában maradtak ; így az iskola helyiségeinek egy részét is internátusi célra kellett felhasználni. A tantermek és egyéb oktatási helyiségek számának gyarapítására pedig nagy szükség volt a tanuló-