Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

részét. így vált szét és a régi szervezeti formában önállósult a két nőlíceum és tanítónőképző intézet. Az 1944—45. tanévet a két intézmény összesen 285 növendékkel fejezte be; ez a létszám pedig már megközelítette az előző esztendők növendékeinek számát. Kerekes Ferencné, az egyesített intézetek megbízott igazgatója a tanévről kiadott értesítőben így foglalta össze a tanév erőfeszítéseinek hajtóerejét : „Tudtuk nagyon jól, hogy az új, demokratikus Magyarországban nagy szerep vár az iskolákra, ezért megfeszített erővel azon dolgoztunk, hogy a tanítás a nehéz körülmények között meg ne szakadjon."

33 Megalakulás és szervezeti fejlődés Hazánkban a háború alatt 59 tanítóképző működött, mégpedig többségében (47) egyházi. A felszabadulást követő évek oktatáspolitikai feladatai között azonban eléggé szerény helyet kapott a tanítóképzés. Az intézetek megnyitása és az oktatás feltételeinek biztosítása is jelentős erőfeszítést igényelt, mert a háború alatt az épületek megrongálódtak, az 1945—46. tanévben mintegy ötezer pedagógus hiányzott. A tantervek átalakítása azonban a tanulók korszerű demokratikus nevelése érdekében hamarosan megtörtént, de a tankönyvek kicserélése már hosszabb időt vett igénybe. A felszabadulást követő években kibontakozott a szocialista kulturális forradalom is, mely egyre hatékonyabban formálta köznevelésünk tartalmát és szervezeti kereteit. A két munkáspárt egyesülési programnyilatkozata kijelölte a köznevelés fő feladatait: a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése; az iskolák államosítása; a társadalom valódi fejlődésével és szerkezetével kell megismertetni a tanulókat; egységes, demokratikus szellemű nevelésről kell gondoskodni. 1945 szeptemberében a Kaszap utcai református líceum és tanítónőképző épületeiben ismét elkezdődött az oktató-nevelő munka. A helyreállítás és takarítás nagyrészt társadalmi adományokból, a tanárok, tanulók és szülök összefogásával történt. Az iskola azonban szűknek bizonyult, az épületek egy részében a városi kórház működött és átmenetileg itt nyert elhelyezést a református fiú- és leánygimnázium is. A berendezés nagy része, a szertárak és könyvtárak állománya csaknem teljesen odaveszett. A tanítónőképző intézet, a nőne velő intézet és a tanulóotthon igazgatója