Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

nulmányi eredményét. Sajátos, de nem meglepő, hogy az érdemjegyek, tanulmányi átlagok kimutathatóan a tanulólétszámok függvényeként mutatkoznak. A húszas évek elején kis létszámú tanulócsoportokban a minőségi tanári munka nagyszerű tanulmányi eredményt produkált, a növendékek szinte kivétel nélkül kitűnő, jeles, vagy jórendűséggel fejezték be a tanéveket, elégséges vagy elégtelen érdemjegy alig mutatkozott. Mikor azonban az osztálylétszámok megközelítették, esetleg meg is haladták a 40-et, a harmincas évek közepe táján —, már jónéhány tanulónál, főleg a természettudományi tárgyakból, gyenge eredmények jelentkeztek, sok volt az elégséges, de elégtelen is akadt. Tanítóképzőink kialakulásával párhuzamosan folyt az erőfeszítés a gyakorló iskolák létrehozására. A tanulók gyakorlati képzését ugyanis hatékonyabban szolgálta a gyakorló iskola, mint a külső elemi iskolák. Az angolkisasszonyok intézetében a gyakorlati képzést kezdetben a növendékek az intézet hat osztályú osztatlan elemi iskolájában végezték; ide az 1920—21. tanévben 34 gyermek járt, minden osztályba 5—6 tanuló. Ez azt mutatja, hogy a képzés főleg a kis települések osztatlan iskoláiban való helytállásra készítette fel a tanítójelölteket. Emellett szólt az iskola „falusias" elhelyezése és berendezése is. Az 1925—26. tanév elején az osztatlan gyakorló iskola hat osztályát két részre bontották: az I—II—III. osztályba 30, a IV—V— VI. osztályba pedig mindössze 13 tanuló járt. 1920-ban az Újkollégiumban nyert elhelyezést à református tanítónőképző gyakorló iskolája. Az osztatlan négy osztály vezetésére Magyar Ilona tanítónő nyert megbízást. Az 1921—22. tanévben már hat osztályú osztatlan gyakorló iskolában is ő tanította a 62 gyermeknek az összes tantárgyat és részt vett a növendékek gyakorlati képzésében. A gyakorló iskola az 1922— 23. tanévben már két tanulócsoporttal működött. A IV—V—VI. osztály vezetője K. Kovács Gyula elemi iskolai tanító lett.

19 Csak a harmincas évek közepén vált az iskola három tagozatúvá. Ekkor az I—II. osztályt Magyar Ilona, a III—IV. osztályt Héjjasné Szél Katalin, az V—VI. osztályt Szabó József tanító vezette. 1940-ben ebben a gyakorló iskolában kezdte pedagóguspályáját Szentkirályi Márta, aki a felszabadulás után 1950. novemberében Kodály Zoltán koncepciója szerint megalakította Kecskeméten az ország első ének-zenei általános iskoláját. Mindkét intézetben nagy gondot fordítottak a gyakorlati kiképzésre; ehhez lehetőséget biztosított az óraterv viszonylag magas óraszáma is. A tanításokon részt vett a hospitáló növendéken kívül a gyakorló iskola tanítónője, a pedagógia tanára és többnyire az illetékes szaktanár. A taní-