Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

beíratta oda leánygyermekét. Lényegében ez a körülmény késztette a református egyháztanácsot, hogy 1918 szeptemberében megnyissa Kecskeméten a második tanítónőképzőt. Az intézetet ugyan hivatalosan a reformáció négy évszázados évfordulójának emlékére szervezték —, de kicsillan az események egymásutánjából az egyházak vetélkedése, mely ebben az esetben művelődési szempontból jelentős eredményt hozott. Megalakulás és szervezeti fejlődés A két kecskeméti tanítónőképző intézet rendkívül nehéz politikai, gazdasági és kulturális viszonyok között nyitotta meg kapuit. 1918-ra ugyanis az ország gazdasági helyzete leromlott, nyersanyag- és árukészlete teljesen kimerült; a háború pedig reménytelenül tovább folyt. Az angolkisasszonyok tanítónőképző intézetét — iskolaépület hiányában — az iskolafenntartó katolikus egyházközség a Bánk bán u. 10. sz. alatti házban helyezte el. Magánlakásokat alakítottak át tanteremmé, szertárrá, tornateremmé, hiszen a ház nem iskolai rendszerben épült. Még a gyakorló iskola is itt nyert elhelyezést, két udvari gazdasági épületrész átalakításával. Az egyszerűség primitív keretként foglalta össze a családias iskolai miliőt. Az intézetet a megalakulástól 1923-ig Révész István prelátus-plébános vezette. Lemondása után az igazgató Fittler M. Róza intézeti főnöknő lett.

6 A református tanítónőképző 1918 szeptemberében Pástlry Károly igazgató irányításával két kinevezett tanárral és 20 növendékkel, egy osztállyal nyílt meg. Ennek az intézetnek az elhelyezése is nehézségekbe ütközött; ideiglenesen az Újkollégiumban kapott otthont. Az internátus céljaira pedig a Madas Árvaház számára megvásárolt épületeket használták fel. Mikor pedig ezek szűknek bizonyultak a tanulók befogadására, az internátus már 1918 októberében átköltözött a Szarvas utcai Muraközy-féle házba. A tanári állásokra az egyháztanács meghívta Dr. Viktor Gabriellát, a nagyváradi református tanítóképző intézet tanárát és öllős Saroltát, a zilahi református képző igazgatóját; a fennmaradó tanítási órák ellátására óraadó tanárokat bíztak meg. A két kecskeméti tanítónőképző munkája nagy nehézségekkel kezdődött. Az elhelyezés és berendezkedés akadályainak leküzdése után a háborús állapotok, a katonai beszállásolások, a fűtési nehézségek, a spanyolnáthajárvány és a forradalmi helyzet kialakulása miatt az oktató-nevelő munkát