Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

a Bács-Bodrog vármegyei Tankerületi Főigazgatóság bajai székhellyel és a Dél-Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Tankerületi Főigazgatóság kecske­métiszé khellyel. Ez az állapot azonban csak átmeneti jellegű volt, mert 1950-ben a két területet közös megyei közigazgatási határok közé sorolták. 1950. január elsején létrejött a mai Bács-Kiskun megye. 53 Ezt követően, február 28-án a Bács-Bodrog vármegyei Tankerületi Főigazgatóságot meg­szüntették, hatáskörét a Dél-Pest vármegyei Tankerületi Főigazgatóság vette át. Ez utóbbit viszont még tulajdonképpen a megyei tanácsok júliusi megalakulása előtt, 1950. április 22-én Oktatási és Népművelési Osztállyá szervezték át. Az új tanügyi apparátus a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának és az Oktatási Minisztériumnak való kettős alárendeltséggel kezdte meg a tartalmában egyre inkább szocialista és formájában a szovjet és a ma­gyar közigazgatás tapasztalatait ötvöző, új államigazgatási munkát. Joggal írhatta Darvas József miniszter a Köznevelésben: ,,A tanácsrendszer jó mű­ködésével lehetővé válik, hogy a köznevelés területén is elburjánzó bürokrá­ciától megszabaduljunk s kialakítsuk a szocialista nevelés érdekét szolgáló, jól működő új közoktatásügyi szervezetünket." 54 Ma már megállapíthatjuk, hogy Darvas József reményei ,,a szocialista nevelés érdekeit szolgáló ... új közoktatásügyi szervezet"-ről valóra váltak. Az újonnan megválaszott ta­nácsok és szakigazgatási szervek felelős gazdái megyéjük társadalmi, gaz­dasági és kulturális fejlődésének. A szocialista fejlődés kezdeti eredményei Az 1950—56 közötti fejlődés értékelését az ellenforradalmat követő évek­ben az illetékes pártfórumok elvégezték. A korszakot kutató számára ezek fontos irányjelző kövek. Ismeretükben nagyobb magabiztossággal nyúlhat a konkrét valóság, az ott és akkor lejátszódó események és kibontakozó folyamatok elemzéséhez. Kiindulópontunk az MSZMP 1958. évi művelődés­politikai irányelveinek megállapítása: „Kulturális forradalmunk korszak­alkotó eredményeinek tudatában nyíltan szembenézünk az elmúlt időszak­ban elkövetett hibákkal, hogy hatásukat megszüntessük, s elkerüljük meg­ismétlődésüket.' ' A korszakot elemző neveléstörténeti munkák szerzői általában egységesen ítélik meg az MDP Központi Vezetőségének 1950-es közoktatási határozatát. Egyesek „vihart okozó", „mélyenszántó" és gyors változást eredményező 53 BKmL: A Bács-Kiskun megyei Тапасз V. B. Oktatási és Népművelési Osztályának iratai. 1.214—9—1/ 1950. 54 Köznevelés, 1950. 17. 505—507. p.

Next

/
Thumbnails
Contents