Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

szerepét emelik ki, 55 vagy úgy értékelik, hogy ,, . . . a lényegbevágó, szocialista tartalmú fordulatot csak a párt 1950-es közoktatási határozata jelenti", amely elindítja a magyar köznevelést a szocialista megvalósulás rítján.

56 Találkozunk ugyanakkor olyan megnyilvánulásokkal is, amelyek a közoktatás helyzetéről 1950-ben hozott határozatot rendkívül felületesnek ítélik.

57 A korabeli dokumentumok tanulmányozása meggyőzhet bennünket a reális értékelés lehetőségéről. Minden későbbi hibával együtt tény, hogy nem volt történelmi fejlődésünkben még egy olyan időszak — a Tanácsköztársaság néhány hónapját kivéve —, amikor egészen rövid idő alatt annyit tettek vagy változtattak volna a magyar nevelésügy helyzetén, mint az 1950-es párthatározat után. A központi szervektől a legkisebb iskoláig a jó szándékú tenniakarás hatotta át a szakmai és társadalmi erőket. A szocialista tendenciák a legnagyobb hatással az általános iskolában jelentkeztek. A párthatározatot követő néhány hónapon belül elkészült az új általános iskolai tanterv és rendtartás. E tanterv célkitűzése már határozott követelményt támaszt a szocializmushoz hű állampolgár nevelése érdekében: ,,Az általános iskola célja, hogy tanulóifjúságunkat népköztársaságunk öntudatos, fegyelmezett állampolg dolgozó nép hűséges fiává, a szocializmus építőjévé nevelje — a közösség, a nép, a haza önzetlen szolgálatának, a munka szeretetének és megbecsülésének, a nemzeti függetlenség, a dolgozók nemzetközi harca érdekében való önfeláldozásnak és bátorságnak szellemében." A feladatrendszer megvalósítását meghatározó óraterv különösen akkor beszédes, ha összehasonlítjuk az 1964. évivel. A tantárgyak száma tizenháromra csökkent. Megszűntek az általános iskolában a választható tantárgyak. A szervezeti keretek, az új tankönyvek lehetőséget adtak a korábbi maximaiizmus csökkentésére. Darvas József oktatásügyi miniszter ,,Az új tanév elé" c. írásában így summázza véleményét: „Jelentősen csökkentettük a túlterhelést, részben az óraszámok csökkentésével, részben a felesleges tananyagrészek elhagyásával."

58 Jól egészítette ki ezt a törekvést a tankönyvek egy része is. Nagy részük azonban továbbra is nehézkes, maximalista maradt. Hasonló törekvések vezették az Oktatási Minisztériumot a középiskolák szocialista reformjával is. Az 1951-től folyamatos óratervi, iskolaszervezési és vizsgarendet érintő korrekciók nagyobb része a szocialista fejlődés irá55 SIMON, 1965. 58. p. 56 KORNIDESZ—KURUCZ, 1966. 144: p. 57 MOLNÁR, 1970. 259. p. 58 Köznevelés, 1950. 17. 505—507. p.