Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)
tanulóinak szociális összetételében való pozitív változás ettől az időtől kezdve sorolható kultúrpolitikánk forradalmi vívmányai közé. Jelentőségére és a feladat bonyolultságára utal viszont az a tény, hogy ennek figyelemmel kísérése és megoldása mindvégig a legfontosabb feladatok közé tartozott, sőt tartozik ma is. Az államosítás után egy évvel lényeges változások következtek be a középiskolák átszervezésében és képzési céljuk megváltoztatásában. Az új óraterveket a VKM az 1.280—K—30/1949. IV. sz. rendeletben szabályozta. Ezzel egyidejűleg intézkedés történt az 1949/50-es tanévben megnyíló, illetve átalakuló gimnáziumok átszervezésére is. Ennek alapján a megyében hat általános gimnázium, egy közgazdasági és négy pedagógiai gimnázium kapott működési engedélyt. 52 A középiskolák ilyen átszervezése önmagában nem jelent újat az országban ezidőtájt lezajló átszervezések között. De maga a tény kellő előkészítés hiányáról is árulkodik. Ezeket az iskolákat egy évvel korábban már egyszer átszervezték. Akkor megszűnt valamennyi tanítóképző, így 1948-ban ezek a középiskolák általában reálgimnáziumként vették fel az első osztályosokat. Ezek egy tanévet gimnazistaként tanultak végig, a második osztálytól pedagógiai gimnazistaként, majd 1950-től ismét tanítóképzősként folytatták tanulmányaikat. Természetesen az 1948/49-ben hozott tanügyi intézkedések más mércével mérendők, mint az konszolidáltabb körülmények között feltételezhető. Az 1949-es átszervezés például úgy zajlott le július és augusztus hónapban, hogy közben nyári szünet volt. A tanulóktól és szülőktől így tudatos pályaválasztás nehezen volt várható. A helyzet tragikumát csak még jobban kiemeli, hogy iskolán kívüli szervek viszont mindent elkövettek a munkás-paraszt gyerekek beiskolázása érdekében. A tanügyigazgatás megújulása A felszabadulás után a közoktatásügyi irányítás továbbra is az 1935. év VI. törvény alapján — természetesen demokratikus tartalommal — végezte munkáját. Eszerint a mai Bács-Kiskun megye a budapestvidéki és a pécsi tankerületekhez tartozott 1949-ig, amikor annyi tankerületet szervezett a 4.155/1949. sz. kormányrendelet, ahány megyét. Ezzel megkezdődött a decentralizációs folyamat, amely a tanügyigazgatást is összhangba hozta a megyék közigazgatási határaival. 1949. szeptember 1-vel létrejött tehát 52 BKmL: A Kecskeméti Állami Pedagógiai Gimnázium iratai. 1949.: A budapestvidéki tankerületi főigazgató 3268/1949. sz. intézkedése.
